Erős Vár, 1948 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1948-02-01 / 2. szám
2 ERŐS VÁR Maga a lutheránus világyülés különösen hatalmas élményt jelentett számomra, — folytatta a püspök. Hogy egy szétzilált világban 28 országból 600-as létszámmal össze tudnak emberek gyülekezni és úgy tudnak együtt imádkozni, ahogy ez történt, hogy a világot szétzúzó politikai ellentétek ebben az együttlétben semmiseknek nyilvánultak az evangélium ereje által, hogy az a lutheránusság, amely eddig csak tanácskozásokra gyűlt össze a világ minden tájáról, most egy szövetséget létesített, ez maga felemelő valami. Ennek az egységnek és bizalomnak a bizonyítékát láttam akkor, amikor a végrehajtó bizottságban nagy egyháztesteknek volt biztosítva egy-egy hely. Összesen négy tagság maradt, amiket a tömb-egyháztesteken kívül kellett betölteni. Ebből a négyből Izland kapót egyet, az uj egyházak (missziói területek), egyet, igy két hely maradt, amelyet valahogy igazságosan kellett odaítélni. S ekkor Európának a térképét felesbe osztva az egyiket a nyugati félnek adták, a másikat pedig a keleti félnek az államai: lengyel, csehszlovák, osztrák, jugoszláv és magyar stb. államok teljes egyhangúsággal a magyar egyháznak biztosították. Itt a féltékenységről szó sem lehetett, csak a kölcsönös bizalomról. így vált lehetségessé, hogy mint bizottsági tagot, a világszövetség egyik alelnökévé választottak. Amerikai útjáról keveset tudtunk irni. Mondjon erről valamit. Püspök Ur. Az amerikaiak programmot tudnak csinálni. Hét hetes időmet teljesen kitöltötték programmal. A nagy lekötöttség ellenére Isten csodálatosan megáldotta szolgálatomat. Volt vasárnap, amikor angol, magyar, közben német nyelven, este a gyülekezetben ismét angol nyelven kellett beszélnem. Amerikai időm minden napjára esett prédikáció vagy előadás, s emelett óriási nagy távolságokat kellett megtenni, hogy szolgálatomat programm szerint tudjam végezni. Az amerikai magyar lelkészek nagyon örültek ottani szolgálataimnak, mert ezáltal ők is más helyzetbe kerültek, mint korábban voltak. Pl. amikor az allentown-i egyetemen diszdoktorrá avattak, az amerikai magyar gyülekezetek külön meghívták és nekik külön helyet biztosítottak. Az ebben az egyháztömbben lévő 4500 gyülekezet között a 10 magyar gyülekezet eddig nem sok szerepet játszott. Most egészen más helyet kaptak az egyházi közösségben. Végiglátogattam ezt a tiz magyar evangélikus gyülekezetét valamennyit. Részt vettem kerületi közgyűléseken, ahol hivatalos képviselők számszerint 200—1400 között voltak. Öt ilyen gyűlésen voltam. Ugyancsak voltam 5 egyetemen is, ahol az amerikai evangélikus egyház ifjúságához szóltam, 4—6000 ifjúhoz és leányhoz. Külön együtt voltam a tanári karokkal is. Utolsó másfél hetet svédek és norvégek által lakott területen töltöttem, ahol naponként igét hirdettem. Mondjon valamit személyes kapcsolatairól! — kértem a püspököt. Úgyszólván minden egyház vezetőjével személyes kapcsolatba kerültem. A legjelentősebb, hogy az amerikai lutheránus egyházak közösségének az elnökével Clark Fryvel nagyon meghitt barátságba jutottam. Személyes kapcsolatba kerültem Eidem svéd érsekkel, Bergrav oslói püspökkel. Nygren elnökkel, aki tanárom volt valamikor, Lehtonen finn érsekkel, F. Damgaard dán püspökkel, Jörgensennel, meleg viszony szövődött köztem és az islandi püspök, Sigurdson között. Különösen meg kell említenem az amerikaiak képviselőjét a genfi világtanácsban, Michalfeldert, akivel már Genfben találkoztam. Mindezek a kapcsolatok sokat jelentenek magyar egyházunk számára. Milyennek Iái ja az evangélikus egyház helyzetéi a világviszonylatban? — hangzik a következő kérdésünk. A tanácskozásokon mindig úgy beszéltünk egyházunkról, mint erejét összegyűjtő és növekvő, erősödő közösségről Amerikában, mint helyét újra kivívott egyházról Skandináviában, mint megkérdőjelezett hatalomról Németországban, mint küzdő egyházról a balti államokban és mint beláthatatlan reménységeket adó missziói egyházról, távol-keleten. Ez a szemszög tehát elég optimisztikus. Mi igaz, — teszem fel közben a kérdést, — hogy a katolikus egyház erősen hódit Amerikában? A katolikus egyház tényleg hódit, de nem a protestantizmusból és hódításával nyomába se léphet az evangélikus hódításnak. Az evangélikus egyház az, amelyik Amerikában a jövendő zászlaját tartja a kezében. Amerikában 8 evangélikus egyháztest van, amelyek most egy nagy egységbe fognak össze. Közülük hét közös egyházi szervet létesített már maga fölött és abban a segélyző munkában, amelyet az amerikai evangélikus egyház indít és végez most, mind a nyolc együtt dolgozik. Csodálatos ez, ha meggondoljuk, hogy Amerikában kb. 24 millió evangélikus keresztyén van. Ez a növekvő, hatalmas lutheránus test az, amely leginkább megfelel az amerikai ember gondolkodásának, a demokratikus közösség jegyében élő egyházi szervezetnek. Ehhez hasonló nincsen. Miben látja utjának egyházi és nemzeti jelentőségét? — kérdezzük tovább. Semmi szin alatt sem abban elsősorban, hogy milyen anyagi segítséget kapunk külföldről. Ezeket a dolgokat, amiket láttam, tapasztaltam, mint személyi megbecsülés, stb., nem tekintettem a magam sikerének. Azt láttam ebben, hogy a magyar evangélikus egyházat veszik tudomásul és becsülik meg. Ha tulleszünk a nehézségeken, nem az lesz jelentős számunkra, hogy kaptunk anyagi segítséget, hanem az, hogy benne leszünk a lutheránus világtestben, amely egy nagy egy
