Erős Vár, 1947 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1947-10-01 / 10. szám
XVI. ÉVFOLYAM PITTSBURGH 7, PA. 1947 OKTÓBER 10-IK SZÁM REFORMÁCIÓ IRTA: SZENTPÁLI PÁL Krisztushivők, közelben s távol, Az örök Isten jóvoltából Kik ünnepelni egybegyültetek, Rómában, Genfben, fenn a finn határon, A Tiszatájon s túl az Óceánon, Dobbanjon össze testvérszivetek. Forrjon össze buzgó imában: Isten, századok viharában Te óvtad ezt az árva nemzetet. Mohácsok után is fel-felemelted S e napon is velünk van áldott Lelked, Hogy üljünk méltó hálaünnepet. ... Ősz volt. Ma négyszázharminc éve. Ám tavasz nyilt népek szivébe, Lélekszabadság tárta szárnyait S Istennek embere isteni jusson, "Hogy az igazság im napfényre jusson" Kiszegezte vitázó pontjait. "Térjetek meg", ez volt a kezdet, S a megtérésnél üdvösebbet Ma sem hirdethet senki sem nekünk. Nincs fölös jótett, nincs emberi érdem, A Golgotán kiontott drága vérben Van bünbocsánat, üdvünk, életünk. Fény, pompa bár szemed széditse, "Az egyháznak igazi kincse A kereszt és az evangéliom." Nem hitvány pénzért, — kegyelem s hit által. Vérmosta keresztfán karját kitártan Hajlik feléd az' égi irgalom. Sorsod éjén romokban járva Jó magyar nép, feléd is tárja Mentő kezét az örök kegyelem. Most, most ocsúdj, ne vesztegelj homályban, Derengő égbolt csillagsátorában Krisztus közéig feléd ez éjjelen. Megbánva mind, mi szivét tépi, Add át magad egészen néki, Fogadd el őt, Megváltód úgy szeret, Óh lásd meg, higgyed, tudjad, vallj ad népem: Evangéliomi őstiözta fényben Feléd az élő Krisztus közeleg. Ő jön feléd, lélekösvényen. A magyar föld minden zegében Pünkösdi szél zenéje zúg, dalol! Tékozló fiák sorra hazatérnek, Anyák, leányok hittel hajtanak térdet Ez órában is értünk valahol. S ahol a Lélek lángja lebben, Imádságban és szeretetben Eggyé leszünk krisztushivők, hiszem, S kettős sereg bár még a Krisztustábor, De tábortüze egy fényben világol, S nem oltja el e lángot semmi sem. Bőség nyarában, inség telén, Viharban, csendesség idején Krisztus velünk van, mi benne, vele. Hivatalban, családban, iskolában Mezőn s a gyárban, életben, halálban Krisztusra néz csak lelkünk hitszeme ... Genfi bástya szoborsorában Wittenberg vára templomában S a földön szerte kétszázmillió Szivben, minden népnél, minden nyelven Imában, dalban, tanban, hitben, jelben Krisztusért küzd a reformáció. T