Erős Vár, 1945 (15. évfolyam, 3-12. szám)

1945-03-01 / 3-4. szám

1945 ÁPRILIS ERŐS VÁR 5-IK OLDAL EGYETEMES HÍREK-----------1 A SAN FRANCISCOI NEMZETKÖZI KONFERENCIA meglehetős nagy bizonytalansággal indul. Az volt a világ re­ménysége, hogy egy uj nemzetközi szövetséget fognak megte­remteni, ahol a világ békéjét biztositani fogják. Valahogyan azonban nem látszik teljesnek az egység. Az oroszok nem ad­tak választ az Egyesült Államok és Anglia tiltakozására, ame­lyik a lublini kormányt ismerte el Lengyelország hivatalos fe­jének s a menekült kormányt egészen kihagyta számításából. Anglia fél attól, hogy Európa “egy nagy hatalom'’ kizárólagos befolyása alá ikerül. A Szovjet kormány nem a legbefolyásosabb kormány képviselőket küldi ki a Konferenciára, hanem Mr. Gromoykót, akinek a Dumbarton Oaks konferencián is minden kérdéssel Moszkvához, kellett fordulnia. A szavazó jogok körül sincs teljes egység, mintha a nagy nemzetek nem egészen bízná­nak meg egymásban. Csak sajnálni lehet, hogy a győzelem kü­szöbén oly nehezen tudják megtalálni azt az egységet, azt az őszinteséget, mely az igazságon alapuló békét és együttműködést megtudná alapozni. A FINN KORMÁNY, amelyik a béke közvetítését végezte lemondott. A háborús bűnösökből 87-et Ítéltek el, halálos ítélet azonban nem volt egy se. Úgy látszik a finnek nem akarják faj­tájukat kiirtani, mint azt egyes országokban oly könnyen meg­teszik a népbiróságok. GÖBBELS PALOTÁJÁBAN az amerikai zsidó fiuk istentisz­teletet tartottak. Herr Göbbels eleget áldozott ott pogány iste­neinek. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETÉRE világos képet vet az a tény, hogy egy négy oldalas lapnak a negyedévi előfizetése 37 pengő és 50 fillér. A budapesti munkásoknak pe­dig egy tál főtt ételt és kenyeret ígérnek a “közel jövőben.” MAGYARORSZÁG orosz megszállása teljesnek tekinthető, amennyiben Sopron, a “Civitas Eidelissima” is birtokukba esett. MRS. GANDHI EMLÉKALAPRA 11 MHLIÓ RUPIA gyűlt össze, amelyből az indiai nők felemelését akarják elősegíteni fő­képpen a falvakban. CHICAGO lakosságának egy 12-ed része néger. A néger ha­landóságnak háromnegyed része tüdőbajban pusztul el. YUGOSZLÁVIÁBÓL jövő hírek szerint 100 ezer árva és 350 ezer olyan gyermek él, akiknek szülei semminemű ételt vagy ru­házatot nem képesek adni. LLOYD GEORGE, az első világháború egyik legnagyobb po­litikusa 82 éves korában meghalt. A MAGYARORSZÁGI SEGÉLY AKCIÓ munkájára folyik a szervezkedés. Egyházaink ebben a munkában bizonnyal az élén igyekeznek majd lenni. A segély az Amerikai Magyar Szö­vetség keretében fogják lebonyolitani, amelyhez ma az amerikai magyarság teljes bizalma fűződik. A CSEHOSZLOVÁK KORMÁNYT Kassán szervezik és va­lószínűleg Pozsonyban fog ideiglenes székelni. A 25 tagú kor­mányban 7 kommunista foglal helyet A JUGOSZLÁV KORMÁNY az összes magyar kinevezésü tisztviselőket elbocsátotta, akiknek családjaikkal együtt 24 órán belül vissza kell térniök Magyarországra, semmi mást nem vi­hetnek magukkal csak, amivel odamentek s a költségeiket is maguknak kell fizetniük. Nagyszerű lehet ott a nemzetközi jó­viszony. Magyarhoni egyházunk küzdelmeiből Irta: LEFFLER M. ANDOR Nincs egy egyház az égsz vi­lágon, amely annyi viszontagsá­gon, üldöztetésen és küzdelmen ment volna keresztül, mint Ma­gyarhoni Evangélikus Egyhá­zunk. A szomorú és bizony sok­szor véres történet bennünket egyetlen egy dologra kell hogy tanítson: megbecsülni azt az ősi hitet, melyért vagyon vesz­téssel és vérrel fizettek meg oly sokszor és oly drágán a mi őseink. A szomorú múltat e sorokban nem azért idézzük fel, mert mások iránt haragra akar­nánk lobbantam a sziveket, hi­szen a régi idők fanatizmusáért a ma emberei nem felelősek, ha­nem csupán csak azért, hogy a mi részünkre oly sok áldozat árán megőrzött kincseit Anya­­szentegyházunknak megbecsül­jük és megőrizzük. XX-ik századnak kellett be­kopogtatni az idők kapuján mi­re Magyarhoni Egyházunk ki­­küzdte a maga részére a sza­badságot és az egyenlőséget. Ez az állítás majdnem hihetetlen, mikor arra gondolunk, hogy a Reformáció első századában Magyarország lakossága majd­nem teljes számban Luther ta­nít fogadta el. II. Miksa csá­szár Magyarországot evangéli­kus országnak tekintette. Mikor Miksa császár fia, a buzgó kato­likus hitü Rudolf, arra készült, hogy 1572-ben magyar királlyá koronázzák, édesapjától, Miksa császártól, azt a tanácsot kap­ta, hogy tekintettel arra, hogy Magyarország népe túlnyomó részben evangélikus, jó lenne, ha a koronázási szertartás al­kalmával az Ur Szent Vacsorá­ját az Ágostai Hitvallás utasí­tása szerint venné fel. Miksa to­vábbá arra is figyelmeztette Rudolfot, hogy a koronázási es­küből hagyja ki ezeket a sza­vakat: “ . . . esküszöm a bol­­dogságos Szűz Máriára és az összes szentekre . . .”, nehogy ezekkel a szavakkal megbántsa a magyarokat. Miksa kérve-kérte fiát, hogy a magyarok előtt jól titkolja el erős római katolikus meggyő­ződését, mert attól félt, ha ez a magyarok tudomására jut, nem fogják elfogadni királyuknak. Rudolf azonban magyar ki­rály lett és urakodása alatt meg indult a magyarhoni protestán­sok üldözése is. Erdély maradt az egyetlen nemzeti terület, ahol á protestáns fejedelmek alatt vallás szabadság maradt még egy rövid ideig. Mikor azonban a törököket végleg ki­verték a Duna-Tisza völgyéből és Erdély a királyi korona alá került, a vallás szabadságnak ez a kis szigete is elveszett a protestánsok részére. Több rend beli fegyveres felkelés volt az országban azzal a céllal, hogy a Habsburghokat rákényszeritsék arra, hogy politikai és vallási szabadságot adjanak a magya­roknak. Végre 1681-ben Leopold király vallásszabadságot adott a magyar protestánsoknak. Le­opold király ezen rendeletét, sajnos, csak arra használták fel, hogy a vallás üldözéseket ki­rályi rendelet leple alatt még több kegyetlenséggel folytas­sák. 1731-ben, III. Károly császár, Magyarország királya, kibocsáj­­tot'ta hírhedt királyi rendeletét, az u. n. “Carolina Resolutio”­­ját. Ezen, rendelet értelmében a protestáns vallás “a béke ked­véért egy ideig megtűrt vallás” lett. Ez a rendelet külömbséget tett ‘magán’ és ‘nyilvános’ is­tentisztelet között. Amig a ren­delet ‘nagylelkűen’ megengedte a protestánsoknak, hogy ‘ma­gán-istentiszteleteken’ szabadon gyakorolhatják vallásukat, a ‘nyilvános-istentiszteleteket’ szi­gorúan korlátozta és azokat csupán az úgynevezett ‘artiku­láris helyeken’ engedélyezte. Artikuláris helynek neveztek minden olyan várost, falut, vagy katonai erődítményt, ahol a protestánsoknak templomuk, gyülekezetük és lelkészük volt 1681 előtt. <Ezt azonban hiva­talos iratokkal kellett bebizonyí­tani királyi bírák előtt. Azon­ban, ha egy gyülekezet be is tudta bizonyítani azt, hogy arti­kuláris hely, de 1681 óta az a bizonyos gyülekezet templomát megnagyobbittotta, vagy javít­tatta, minden jogát elvesztette templomához. Ezeket a templo­mokat, valamint mindazokat, melyeket 1681 óta építettek a protestánsok, át kellett szol­gáltatni a római katolikus püs­pökségeknek. Azok a protestán­sok, akik az artikuláris helye­ken kívül laktak, törvény által voltak kényszerítve arra, hogy egyházi adójukat a helyi kato­likus plébániára fizessék. Úgy az evangélikus, mint a reformá­tus egyházaknak meg volt en­gedve az, hogy felügyelőket vá­lasszanak ,- akiknek feladata volt a lelkészek “erkölcsi” magavise­letére vigyázni, ellenben a pro­testáns lelkészek lelki és vallási ügyekben az illetékes római katolikus püspökök felügyelete alá tartoztak! A rendelet to­vábbá megparancsolta, hogy ve­gyes házasságokat minden eset­ben a római katolikus pap előtt kell megkötni és a protestáns félnek minden körülmények közt át kell térni a katolikus hitre. A protestánsok kötelezve

Next

/
Thumbnails
Contents