Erős Vár, 1941 (11. évfolyam, 5-12. szám)
1941-11-01 / 11. szám
6. oldal 1941 November hó ERŐS VÁR juk jobb ízlésű Testvéreinktől, hogy az ilyen ostoba fráterokat kiközösítsék maguk közül. Talán túl durvának tűnik fel a helyzetnek őszinte festése, de legalább arra nem hivatkozhatnak Testvéreink, hogy nem ismerik az igazságot. November... Választások is jönnek. Vannak már megpróbált és begyakorolt tisztviselők a gyülekezetben. A jelölést azonban nagyon kevesen fogadják el másodszor. Miért? Belefáradtunk, elég volt belőle ennyi — mondják. Miért van ez igy? Azért, mert annyi meg nem értést, annyi veszekedést, annyi közönyt láttak egy év alatt, hogy csakugyan belefáradhattak. Szegény emberek, azt kell mondanom, hogy igazuk van, pedig de jó lenne, ha velük együtt lehetne tovább dolgozni. Ismerik már a munkájukat, az embertársak viselkedését. Nekem azonban újból kell tanitgatnom az uj “vállalkozót” s újból végig kell élnem velük azokat a nehéz napokat, amikor el fognak keseredni azon, hogy mennyi meg nem értés van közöttünk. Emberek, ne menjetek, maradjatok, ti már megvagytok próbálva, a jövő évben nem fogtok anynyit csalódni, mert tudjátok, hogy mi vár rátok. November... Gyermekeinket még mindig csak szedegetjük össze a vasárnapi iskolába és az angol istentiszteletekre. Kérjük a szülőket minden vasárnap, hozzák, küldjék a gyermekeket ... “Nem parancsolhatok a gyermekemnek, sem az unokámnak . .. alszanak ők vasárnap vagy elmennek a legközelebbi templomba, ha éppen kedvük van rá.” Előveszem egyháztagjaim névsorát. Nézegetem... ezek is öregednek már, gyermekeivel azonban még sohase találkoztam... Öt vagy legfeljebb 10 év, amikor még élnek a mai egyháztagok, de már nagyon sokan nem fognak dolgozni... Az egyház fenntartók száma megint kevesebb lesz. Mit csináljak? Keressek utat az angol emberek felé? Nem lehet, az én kötelességem az, hogy az én népemet, az én fajomat szolgáljam. Húsz, harminc év, én is öreg leszek. Rám mutatnak majd a gyerekek, nézzétek ez a szegény öreg ember magyar pap volt, kitartott a népe mellett s már csak néhányan vannak, akik értenek magyarul, azoknak prédikál ... Híveinek sincs semmije, neki még kevesebb jut. Valamelyik bölcs pedig majd elmondja azt, hogy “elkótyavetyélte az öreg, mert valamikor, amikor még sok magyar volt itt, jó dolga volt, mert a magyarok megbecsülték a papot, nézzétek, milyen nagy házban lakott valamikor ...” Milyen jó lesz, ha már akkor az öregséggel gyengébb lesz az öreg papnak a hallása, legalább nem fog fájni neki ez sem. November ... Megkérjük az egyháztagokat. hogy a jövő évre tegyenek felajánlásokat az egyház fenntartására. Lesz vagy 25, esetleg 30 ember, aki azonnal kész lesz megtenni, ami tőle telik, Istenben bizó hittel felajánl annyit, amenynyit eddig szokott... A többiek nem mernek, “ki tudja, milyen idők következnek, hátha nem lesz munka.” Jó, neked is igazad lehet, Testvérem. Sok is volna az, hogy 12 dollárra vállalkozzál a jó Istennel szembeni adósságtörlesztésre, hiszen automobilodra kell havonta 25 dollárt és szórakozásodra kell havi 20 dollárt törlesztened, bizony ez már felforditaná minden számításodat s az egyház miatt megszegényednél.. . így fogunk egy évi költségvetést összeállítani a közgyűlésre. Igazában van 400 dollár ígéretünk s ezzel majd egy lelkes, számon kérő, felelősséget vállaló közgyűlést fogunk tartani. A papot megkérjük, hogy röviden tartsa az istentiszteletet ezen a napon. A közgyűlésen pedig majd a legfontosabb résznél ajánlani fogjuk, hogy zárjuk le már, mert magyar bankettet rendeznek ma “a magánosok és szórakozni vágyók körében” s oda nagyon sokunknak megvan a $1.25-ös jegyünk s arról nem akarunk elkésni. A pap felmegy a családjához, nem Ízlik az ébéd. Siet el az asztaltól s amikor már nem látja a család, kitör belőle a könny és megpróbál imádkozni ... nem fog sokat kérni a jó Istentől, nem fogja kérni, hogy több kenyere legyen, hanem azért könyörög, hogy lelkében csináljon egy kis békét és adjon kitartást hivatásához. “A kereszt terhét — amelyet Isten helyez vállunkra — érezni és örömmel viselni, a legtökéletesebb imádság.” (v. Louvignl Bernieres János) * * * * “Isten a legtöbbet és a legnagyobbat adta nekünk — az életet és az örök élettel is meg akar ajándékozni. Azért a legkisebb miatt, a földi test miatt való aggódást bízzuk csak Őreá.” (Luther Márton) * * * “Isten nagyon könyörületes és türelmes, úgy tud hallgatni és olyan sokáig el tudja nézni a leggonoszabb csirkefogót is, sőt engedi büntetlenül élni. Ezt én nem tudnám megtenni.” (Luther Márton) JOHN K. SZŐLLŐSY FUNERAL HOME MAGYAR TEMETKEZÉSI INTÉZET Szőllősy János Kálmán, okleveles balzsamozó és engedélyezett temetkező 8027 W. JEFFERSON AVE., DETROIT, MICH. Telefon: VInewood 1-2353
