Erős Vár, 1939 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1939 Január hó. “ERŐS VÁR” Harmadik oldal ‘Csinálja már más is’ Mindég visszatérő mondat ez a mun­kába, áldozatba belefáradt egyháztagok ajkán: “Csinálja már más is.” Úgy érzik, hogy aki tiz évig viselt hivatalt, aki évekig hozott ál­dozatot, az jogot formálhat arra, hogy most már abbahagyja és az általa vállalt szolgálatot áthárítsa másra. Úgy tetszik, hogy ez jogos és igazságos kivánsg .Mégis, mielőtt teljesen igazságot szolgáltatnánk ennek a jelszónak, gondolkozzunk egy kicsit rajta: Mi lett volna, ha Péter apostol beleun­va a prédikálásba, azt mondta volna: “Csinál­ja már más is!” Bizony, Krisztus egyháza, megakadt volna a megindulásában. Mi lett volna, ha Pál apostol első megvesszőztetése után azt mondta volna: “Csinálja már más is.” Az evangélium nem jutott volna Európá­ba. Mi lett volna, ha János apostol ezt mondja? Xem volna meg János evangéliuma, János le­velei, János jelenései és a keresztyénség sokkal szegényebb volna. Mi lett volna, ha Luther Márton ezt mondja: “Csinálja már más is”. Még ma is középkori vakságban élnénk. Istennek mindég voltak választott em- , herei, akik azt csinálták, amit más nem akart csinálni és addig csinálták, amig Isten magá­hoz nem szóllitotta őket, mikor is várta őket az “Élet koronája.” Adjon hálát az Istennek, aki áldozatot hozhat, munkát végezhet, akinek leikébe Isten Szentlelke valaha beleoltotta az ilyen gondolatot. Az ilyenek Isten választot­tal. De ha beleunnak Isten szolgálatába és lázonganak az elhivatás ellen, akkor elvetik a választottságukat és nem “hivek mindhalálig.” Ezt a mondatot az ördög súgja: “Csi­nálja már más is.” Vedd tudomásul, hogy Is­ten országának munkájában azt, amit te csi­nálsz, más nem csinálhatja, mert Isten téged választott el arra a szolgálatra, melyben ál­lasz. Ne azt kérdezd, hogy a szolgálat vétes­sék el tőled, hanem azt, hogy erőd legyen a további, holtig való szolgálatra. (r.) KERESZTYÉN ÉS MAGYAR CSELEKEDET? A Harangszó felháborodással jelenti, hogy a pápa, akit Magyarország barátjaként szeret­nének sokan feltüntetni, éppen most részesiti Tisót, a nagy cseh kath. pap-politikust pápai áldásában. De a pápa tudja, kik az ő barátai! Azonban minket is megdöbbent az a tény, hogy ugyanazon a napon, mikor Horthy kor­mányzó kiadta felséges parancsát, Serédi her­cegprímás rendeletben megtiltja a visszatérő róni. kath. papságnak, hogy úgynevezett ve­gyes istentiszteletet tartson, vagy ilyeneken részt vegyen. Katholikus, református, luthe­ránus magyar együtt - hordta a rabság igáját húsz esztendeig, de most “rendeletileg” nem testvérek. Még jó, hogy az ilyenféle rendeletek sok­szor csak a papirost feketítik be, nem a szive­ket, mert — éppen jön a hir, hogy — a cseh megszállás alatt maradt Csetnek római katho­likus plébánosa és evangélikus lelkésze a plé­bános autóján együtt menekültek el a csehek elfogató parancsa elől. Ezt még Serédi hercegprímás sem tilthat­ta meg nekik. (R) MIÉRT? MIÉRT adjunk pénzt pogányok megmen­tésére, mikor ebben az országban is van elég pogány? Éppen ilyen LOGIKUS a többi MIÉRT IS! Miért segítsem megmenteni azokat, akik más megyében laknak, mikor ebben a megyé­ben is van elég szükség? Miért adjak a megyebelieknek, mikor sa­ját városomban is adhatok? Miért adjak a város szegényeinek, mikor gyülekezetemben is szükség van a pénzre? Miért adjak az egyháznak, mikor csalá­domnak is felhasználhatom? Miért költsem családomra, mikor magam is elkölthetem. MIÉRT? Mert keresztyén vagyok s nem pogány! (A Missziós lapból)

Next

/
Thumbnails
Contents