Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1916
19 felől az a körülmény, hogy akadémiánk főfenntartója a tiszai egyházkerület. Ezt a hivatalos tisztét főképen akadémiai vizsgálatainkon való elnökösködése s intézményeink közvetlen vizsgálata által végzi. A hallgatók fegyelmi ügyeiben alsó fokon a tanári-kar jár el, mint fegyelmi hatóság az 1904. évben alkotott szabályzat értelmében; felsőbb fokon, mint felebbezési fórum, az igazgató-választmány által választott végrehajtóbizottság szerepel, amely a coll. igazgató-választmánynak tanácsadó, előkészítő s egyes esetekben végrehajtó közege. Pénzügyi tekintetben a tiszai egyházkerület intézkedései alá tartozik akadémiánk. Ily tárgyú felterjesztéseink az igazgató-választmány által előkészítve s ajánlásával ellátva kerülnek a kerül, közgyűlés elé, amely alkotmányunk szellemében határoz. Pedagógiai és didaktikai kérdésekben a theol. akadémiai szervezeti szabályok értelme szerint a tanári-kar közvetlenül s függetlenül intézkedik a rendszerinti tanári értekezleteiben hozott határozatai által, melyeknek végrehajtója a thol. akadémiai dékán. Az akadémia egész tanári-karának azonban mindig az a főtörekvése, hogy ne a szervezeti szabályoknak rideg betűje, hanem az azokban megnyilatkozó evangéliumi éltető szellem, a krisztusi szeretet legyen a legfőbb kormányzó elv. B) A theologiai akadémiának 1916/17. évi története. 1. Adatok az iskolai év lefolyásáról. Az iskolai évet rendes időben kezdtük meg. A megnyitást az Otthon imatermében szept. 13-ikán tartottuk mélt. és főt. Geduly Henrik püspök úr jelenlétében, a ki mint a lelkészi és szakvizsgálatok egyházi elnöke, ezen időben körünkben tartózkodott. A dékán a maga megnyitó-beszédében különösen az ember legsajá- tabb benső hitét, az egyéni meggyőződést festette mint oly erőt, mely nélkül lelkészi pályán áldásosán működni nem lehet. Lelkére kötötte a hallgatóságnak az írás kutatását s az abba való elmélyedést. A jelenlevő főpásztor csatlakozva a dékán szavaihoz, buzdította az ifjúságot kellő szorgalomra s theologusokhoz illő magaviseletre. Daczára a világháborúnak, az évet minden megszakítás nélkül végeztük volna, ha a fűtési viszonyok nehézségei miatt a karácsonyi kétheti szünidőt január 28-ikáig meg nem hosszabbítottuk volna. Ennek ellensúlyozására azonban az első és második félév közötti 8 napi szünidőt megszüntettük. Az évet rendes időben, június közepén zártuk be. A háborúnak kettős hatása mutatkozott: egyfelől abban, hogy csupán 7 rendes hallgató iratkozott be első-évesnek; kívülük 3 harcztéri szolgálatot teljesítő jelentkezett, a kiket azonban csak rendkívülieknek vehettünk fel; másfelől abban, hogy a háború izgalmai nem kedveztek a tanulmányoknak. Sebesült katonák ápolásával az elmúlt isk. évben egy hallgatónk sem volt elfoglalva. 3»
