Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1912
39 fontos alapul szolgálnak a kultúrában, hogy nélkülök a költészetet, bölcsészetet és mennyiségtant elképzelni se tudom. A mai kor titánjai megfeledkeznek egy dologról, — a mit különben büszkén hordanak ajkukon és gondolkodásuk rendszerének alapjául hirdetnek, — a fejlődésről; hogy fejlődik az egyén, az emberiség és fejlődik a tudomány minden ágában. Maga a fejlődés kívánja meg, hogy a jövő érdekében ismerjük meg a multat. XIV. Lajos Vendome herczegével kiment az épülő Versaillesba és megmutatta neki a fényes palotákat. „Nézd ezeket a tündöklő épületeket, ezek helyén még nem régen szélmalmok vitorlái kerengtek, s most semmi sem zavarja a festői kép nyugalmát .'1 »Igaz, felelte a herczeg, hanem a szél mégis megmaradt." Kedves ifjak! Gyors egymásutánban váltják fel egymást az emberi nemzedékek; mi most jelen vagyunk, de a jövő nemzedék szemében már múlt leszünk. Az egyes emberek elmúlnak, de a kiváló írók műveiben és a művészet alkotásaiban fennmarad a kor szelleme, a mely itt lengedez, itt zsong körülöttünk és arra figyelmeztet bennünket, hogy becsüljük meg és őrizzük meg a múlttól, a mi értékes és becses az emberiségre nézve. És ha a kultúra érdekében fáradunk, elsősorban nemzetünk művelődésére kell gondot fordítanunk. Minden kultúra — kezdve az ősi assziriai és babiloni kultúrán, folytatva a görögön és a rómain, meg a mai kultúrán — mindegyik egy-egy egyéniségének tudatára ébredt, erősen lüktető, fölfelé törekvő nemzeti élet eredménye. Hevít bennünket az emberiséggel való kapcsolat, de a nemzeti érzés, a nemzeti tudatosság tart össze bennünket. A kultúra munkája az egyes nemzetek körében folyik; így szolgálják a nemzetek az emberiség kultúráját, mint ahogy Széchenyi mondotta: saját erőiknek teljes kifejtésével. A műveltség egy nemzet kebelében nemcsak az intelligens osztályok joga, hanem a népé is. A kultúra az igazi nemzeti vagyon, a melyben a haza minden polgára részesülhet. Minél jobban megoszlik a művelődés az egyes társadalmi osztályok között, annál gazdagabb és hatalmasabb a nemzet. Ebből a munkából vegyük ki a részünket mindannyian; meg kell értenünk, hogy a munka szerez anyagi jólétet, az anyagi jólét pedig kultúrát teremt. Szerezzünk jártasságot a tudományok világában, mert az igazi tudás egyik alapja a műveltségnek. II. A kultúrának azonban van még egy másik feltétele is, hogy meglegyen az ember szívében az elfogulatlan, meleg érzés. Látjuk, hogy mily rohamosan fejlődnek a tudományok, terjed a tudás és amellett bizonyos kimerültség, vagy nyugtalanság fogja el az embereket. Mintha a haladás vívmányaitól kifáradt elme sóvár tekintettel kutatna valami után, a mi fáradt lelkének megnyugvást és örömtelen szívének vigasztalást nyújtana. A merre tekintünk, a lét keserves harcza folyik: a kenyérért, a megélhetésért. Ember ember ellen tör, nemzet nemzet ellen