Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1912

38

Evvel azonban nem azt akarom mondani, kedves ifjúság, hogy a magyar művelődés fejlődésének tetőpontjára emelkedett, hogy most már dicsekedjünk és diadalmi ünnepet üljünk, hanem inkább azt vallom, hogy bár szépen fejlődik nemzetünk kultúrája, de még sok tekintetben mögötte van a művelt Nyugaténak. Elmaradtunk, mert évszázadokon át fennmaradásunkért kellett küzdenünk; míg más népek előbbre haladtak a művelődés terén, mi vérünket ontottuk, hogy ki ne törüljenek a nemzetek sorából.

Kedves Ifjak! Minden nemzedéknek megvan a maga feladata. Reátok is sok és nagy munka vár. „Csak a gyenge szereti önmagát — mondotta Széchenyi —, az erős nemzeteket hord szívében." És lángoló szeretetével a kultúra útjára vezette a magyart. Kossuth Lajos egész erejét odaadta a nemzetnek, hogy az vállain magasra emelkedjék. Lelketekbe óhajtom plántálni azt az erős elhatározást, hogy éltetek minden tettével szolgáljátok az igazi művelődés ügyét.

Szónokotok azt a kérdést fejtegette, hogy a tudomány és a vallás nincsenek egymással ellentétben. Helyeslem e felfogást, és ez alkalommal azt iparkodom kimutatni, hogy a műveltségnek két feltétele: 1. az igazi tudás és 2. az elfogulatlan, meleg érzés.

I. A mai korban tudás nélkül nem élhetünk. Minden téren óriási a haladás, a fejlődés. Csak az nem látja, a ki behunyja a szemét. A technika, a mely már a múlt században csodálatos alkotásaival gazdagította az emberiséget, a huszadik században újabb meglepetésekkel szolgál. Szinte azt hiszszük, hogy már nincs semmi lehetetlen, az emberi elme szolgálatába hajtja a természet minden erejét. A tudományok rohamosan fejlődnek; új módszerek keletkeznek, a melyek egyrészt élesen megvilágítják a multat, másrészt a jelen feladataival, az egyén és a társadalom életének fontos kérdéseivel foglalkoznak. Az irodalom és a művészetek terén új irányok bontakoznak ki, a melyek gondolkodásra serkentenek bennünket.

A mai korban tehát az ismeretek nagy bősége áll rendelkezésünkre. A tudományok minden ágában teljes jártasságot szerezni: hiú reménység; de az egyes tudományokban minél több ismeretet elsajátítani: mind- annyiunk feladata. Az élet telve küzdelemmel és a példák azt mutatják, hogy csak helyes ismeretek és kellő tudás birtokában vívhatjuk meg az élet harczait. Keresd a szépet, a jót, az igazat! Ez a gondolat hangzik .. felénk az emberiség legjobbjainak a tanításából. És e munkánkban a szépnek, a jónak és az igaznak keresésében a bíráló ész lehet a legjobb vezetőnk; mert a lángész kevés embernek jut osztályrészül, de a gondolkodni akaró ember helyesen ítélni megtanulhat tanulás és tapasztalat útján.

Ha a tudásunkat gyarapítjuk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, a múltak világát. A mai nemzedékben egyre jobban terjed az a felfogás, hogy a múlttal foglalkozni hiábavalóság. Megvetik a multat, a melynek eszméi már avultak. Pedig ha elmélyednek a múlt világába, sok olyan tanulságot meríthetnek, a melyek a mai kor tévedéseire is világot derítenek. Találnak igazságokat, a melyek a mai korban is igazságok. Csak a görög Homéros és Sophoklés, Pláton és Aristotelés, Pythagoras és Euklidés oly