Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1912
30 tanácsos utasításainak oly pontos betartása, az építkezés oly czélszerű és gyors befejezése. Az okt. 5-iki igazg.-választm. ülés, a tanítóképezdében rendszeresített rajz- és szlöjd-tanszékre, egyhangú bizalommal Bartus Ödön középiskolai rajztanárt választotta meg. U. e. igazg.-vál. ülés hatalmazza fel a coll. felügyelőt a jogakadémián a 8-ik tanszék fölállítása érdekében szükséges lépések megtételére. U. e. igazg.-vál. ülés ad dr. Hebelt Ede jogakad. tanárnak újólag egy esztendei határidőt képesítésének bemutatására. U. e. igazg.-vál. ülés veszi tudomásul, hogy az új főgymnasiumi épület elszámolása megtörtént, melynek végösszege a következő: Államsegély 434.000 kor., építési költség: 459,217 kor. 54 fill. A még szükséges 66.000 kor. államsegély kiutalására az 1914-iki költségvetés keretén nyert biztatást a főgymnasium. Az igazgató-választmány „az építőbizottságnak, különösen Tahy József coll. felügyelőnek és Oömöry János főgymn. igazgatónak mond köszönetét azon fáradhatatlan és lelkes buzgóságért, melylyel az építkezéssel járó nagy munkát elvégezték s megállapítja, hogy a siker elsősorban az ő érdemük". A cultusminister 1912. évi 31,970. számú rendeletével a Collegium könyvtára számára, könyvbeszerzésre, részben beruházásokra 800 koronát utalványozott. Ugyancsak a cultusminister 1912. évi 31,157. sz. rendeletében a Collegium könyvtárának beruházására 4000 koronát utalványozott, évenként kiutalandó 1000 koronás részletekben 1912—1915. évekre. A Collegium az új beruházások következtében fölöslegessé vált iskolapadokat a sárosi evang. egyházmegyének ajándékozta. Korbély Géza esperes köszönettel fogadta az adományt és intézkedett a padok megfelelő elhelyezéséről. Okt. 24-ikén a collegiumi igazgatóhoz Lovrich Gusztáv budapesti hírneves ügyvéd, végrendeleti végrehajtó a következő táviratot intézte: »Éles Henrik tekintélyes vagyonát végrendeletileg a Collegiumnak hagyta, temetése péntek délután van". A Collegiumnak nagy jóltevőjével szemben tanúsított kegyeletéről, valamint az örökhagyó végrendeletéről értesítőnk 11 — 16. lapjain emlékezünk meg. Okt. 31-ikén, a reformatio emléknapján, ez évben is megtartottuk deprecatioi ünnepünket. Imádkozott: Izsó Sándor theologus. Az ifjúság nevében Pálesch Ervin joghallgató beszélt. A tanári-kar nevében Draskóczy Lajos coll. igazgató válaszolt, a ki a következő beszédet mondta: „Szeretett Kartársaim! Kedves Ifjak! Mi, a reformáczió népének késő ivadékai, a világot újító szellemi magvetés 395. évfordulóján, elődeink kegyeletes szokását követve: abból a világból jöttünk ide, mely hinni rostéi, mely hinni nem akar, mely hinni nem tud; melyben az ész önbálványozása sokszor szemünk láttára, fülünk hallatára kigúnyolja azt, a mit évezredek lángelméi, reformátorai, a mit az
