Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1911
13 nak s a magyar közművelődésnek — a vallás- és közoktatásügyi kormány bőkezű áldozatkészségével létesített emez új templomát, az immár készen álló collegiumi főgymnasiumot, rendeltetésének átadjuk, Semsey Boldizsár főispán úr Öméltóságát, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszter űr képviselőjét, Qeduly Henrik püspök úr Öméltóságát, mint ebbeli törekvéseink megvalósításának egyik kiváló tényezőjét, a hitfelekezetek, közhatóságok, a tudományos és kulturintézetek, a testvértanintézetek tisztelt képviselőit és összes vendégeinket, a kik hazafias ügyünk iránti meleg érdeklődésüknek mai szives megjelenésükkel is nemes tanújelét adták, szívem teljes melegével üdvözöljem. Kétszeres örömmel teszem ezt a mai napon, mert hiszen ismeretes előttünk, hogy Eperjes sz. kir. városa s abban ősi Collegiumunk határszéli vármegyénknek ezen végvidékén a magyar közművelődésnek, a tudománynak s a magyar nemzeti érzés ébrentartásának és fejlesztésének évszázadok óta egyik kimagasló, erős végvára volt, melynek sziklaszilárd falain mindenkoron visszapattant minden hazaellenes törekvés, a magyar nemzet nagy múltja iránti hűséges kegyeletünket, s ebből fakadó legnemesebb érzéseinket lerombolni törekvő minden bűnös merénylet; és így az igaz hála és öröm érzete hatja át kebleinket ma, a midőn egyik hő óhajunkat látjuk, megvalósulni azáltal, hogy a mikor ősi Collegiumunk örvendetes fejlődése folytán főgymnasiumunk befogadására immár szűknek bizonyult, a magyar kormány bölcsesége felismervén, hogy Eperjes sz. kir. városa nemcsak földrajzi fekvésénél, de történeti nagy múltjánál fogva is különösen van hivatva ezen végvidéken a magyar kultúra irányítására, — méltányolva a haladó kor fokozódott kívánalmait — egy új oltárt állított fel itten, mely hivatva lesz ősi Collegiumunk tradiczióihoz híven a tudományt, a hazai közművelődést terjeszteni, a magyar nemzeti érzést, a haza lángoló szere- tetét hirdetni mindenkoron. Hálás köszönettel adózunk tehát mindenekelőtt őnagyméltósága a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak azon nemeslelkű áldozatkészségéért, rnelylyel ezen, nemcsak Eperjes városára, de az egész Felvidék kultúrájára is oly nagyjelentőségű ügyet jóakaratúlag felkarolni s annak megvalósítását lehetővé tenni kegyes volt; de mindnyájunk őszinte köszöneté és kegyeletes hálája kiséri boldogemlékezetű Zelenka Pál, majd utóbb Qeduly Henrik püspök uraknak azon meleg érdeklődését és jóakaró gon7 doskodását, rnelylyel ügyünket a legmesszebbmenő támogatásban részesíteni s annak megvalósításához hatásos befolyásukkal jelentékenyen hozzájárulni kegyeskedtek. Különös elismerésünk és köszönetünk illeti Qömöry János igazgató urat, a ki kezdettől fogva egyik legbuzgóbb tényezője, mondhatni lelke volt ezen új hajlék létesítésének, a ki alapos tudásával, fáradhatatlan buzgalmával valóban önfeláldozó munkát végzett; s a körül, hogy a hazai tudomány és közművelődés ezen új csarnoka tényleg megteremtetett, az érdem oroszlánrésze méltán őt illeti meg. Meleg köszönettel adózunk továbbá Faragó József városi tanácsos
