Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1907

194 a 30-éves háború folyama alatt Csehországban oly nagyszabásúan alkalmazott az osztrák politika. A vagyonelkobzás is valóságos rendszerré vált. Számtalan áldozata volt annak a törekvésnek, hogy hazánkat az osztrák uralkodóház kor­látlan uralma alá hajtsa, a politikai és vallásszabadságot megsemmisítse. A küzdelem ezen törekvések ellen önvédelmi harcz volt mindig, a melynek erkölcsi jogosultságát tagadni nem lehet Ha a Caraffa által szervezett eperjesi vértörvényszék áldozatai az alkotmány és vallásszabadság megvédésére valóban szövetkeznek, ha mindannyian párt­hívei Thökölinek; ha ezt kétségtelen bizonyítékok igazolták volna, akkor ők vértanúi legmagasztosabb törekvéseinknek. De a míg egyrészről kétségtelen, hogy ők vallásukhoz, egyházuknak törvényben biztosított jogaihoz, a nemzetnek jogaihoz és szabadságához ragaszkodó hazafiak, a magyar törvények alapján hűt­lenséggel még gyanúsíthatok sem voltak. És mégis kínpad és halál lett osz­tályrészük. Huszonnégy hazafi vérzett el itt ártatlanul. Evangéliumi vallásukhoz való ragaszkodásuk és hazafias érzületük ártatlan áldozatai ők. A legmegrendítőbb s a legmeghatóbb események egyike ez. Kegyeletes érzés vezette a tiszai ev. egyházkerület eperjesi Collegiumának tanári karát, pártfogóságát és magát az egyházkerületet, midőn a vértanúk szenvedése színhelyének közvetlen közelében emléket emelt nekik és minket ezen emlék fölavatásának ünnepére itt egybegyűjtött. Ámde, habár az emlék létesítését evang. keresztyén egyházunk körében kezdeményezték, ez az ünnepély nem egyedül egy vallásfelekezetnek kegye­letes ünnepe. Már utaltam arra, hogy a magyarhoni evang. egyházak szabad val­lásgyakorlatáért és a magyar alkotmány sérthetetlenségéért vívott küzdelmek egymástól elválaszthatatlanok, még ha ez a kapcsolat nem is volna olyan szoros, akkor is a nemzet leigázására törő idegen önkényuralom ártatlan áldozatai kegye­letes emlékének ünnepe a mai nap. Felekezeti különbség nélkül résztvevője a mai kegyeletes ünnepnek az összes jelenlevő közönség. Résztvesz benne az országgyűlés képviselőháza, kül­döttsége útján, tehát a legilletékesebben résztvesz benne az egész ország. Méltán vesz részt benne az egész nemzet. De nem elég nehány pillanatra átengedni lelkünket a hazafiúi kegyelet érzésének; miként állandó emléket akar­tunk állítani az ártatlan áldozatoknak, legyen lelkűnkben is állandó a ke­gyelet érzése emlékük iránt. Lehetnek talán egyesek, a kik nem tartják helyénvalónak hazánk története legszomorúbb korszakai- és eseményeivel való folytonos foglalkozást, a múlt szomorú emlékeinek minél élénkebb föntartását. Ámde ezek tévednek. Miként a haza fogalma nemcsak egy darab földet jelent, hanem az azon élő és saját öntudattal bíró nemzetet is: a nemzet fogalmát is tágabb értelemben nemcsak egy bizonyos adott időben a jelenben élő nemzedék alkotja, a nemzet fogalmá­hoz tartozik az a tudat is, a melylyel az múltjáról bir. Van a nemzet múltja gyászosabb eseményeivel való foglalkozásnak minden szomorúsága és a fájdalomnak végtelen érzése mellett is rendkívül lélek­emelő, sőt biztató hatása, mert igazak a szentírás szavai: «Jobb a szomorú­<. it

Next

/
Thumbnails
Contents