Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1906
5 kívánságok és nemes törekvések egymással harczba keverednek. Az isteni Gondviselés, mely az emberiség felett őrködik és annak sorsát intézi, végre győzelemre viszi a jobbat, nemesebbet, tökéletesebbet, de a küzdelemben elhullnak azok, kik nem készültek eléggé a harczra vagy hűtlenek lettek emberi feladatukhoz. E küzdelmet látjuk a népek és nemzetek életében, a társadalom szélesebb és szűkebb köreiben : e küzdelemnek rajza az emberiségnek sok ezer évre visszanyúló története. E küzdelem most is folyik körülöttünk, sőt élénkebb, mint valaha, a mennyiben újabb korban több és több nép és nemzet lép a küzdőtérre, a társadalomnak alakulása bonyolultabb, az egyénnek érvényesülése könnyebb, a rohamosan fejlődő tudományok vívmányai mindenki számára hozzáférhetők. E küzdelmes életbe be fogtok lépni ti is, kedves ifjak, és ott részt fogtok venni a nemes harczban, mely az emberiség legfőbb javaiért folyik. Szorgalmatoktól és viselkedéstöktől függ nemcsak saját magatoknak boldogulása, hanem drága hazánknak jövendő sorsa is. Az iskolának feladata pedig az, hogy benneteket e nemes harczra előkészítsen. Régi igazságot fejez ki a latin közmondás: «non scholae sed vitae discimus», mely nem azt mondja, hogy iskola és élet közt ellentét van, sőt ellenkezőleg azt jelzi, hogy iskola és élet a legszorosabb kapcsolatban van, Az iskola megadja nektek a jövendő küzdelemre az erős vértezetet, a legmegbízhatóbb fegyvereket, a melyekkel — ha hívek maradtok hivatástokhoz — győzelmet fogtok aratni és győzelemre vinni a jó ügyet. Nem öldöklő kard, nem pusztító golyó, nem hideg érczből állnak e fegyverek, hanem mindabból, mi az embert valódi emberré teszi: az igazi műveltséget alkotó erényekből. A valódi műveltségnek alapját teszi az értelemnek fejlesztése és kiművelése, biztos tudásnak megszerzése, az igaznak felfogása és szeretete. Alapos tudásra vezet a tudományokkal való beható és kitartó foglalkozás; a tudás pedig világító szövétnek, tanítómester egyaránt és biztos vezető s tanäcsad0t «scientia est magistra et regina». Tudásnak szerzésében, az igazságnak mind közelebbi és világosabb megismerésében áll az embernek tökéletesedése, mely legfőbb feladata e földön. így a tudás már önmagában nagy kincs; de értéke fokozódik azáltal, hogy az életben nagy szolgálatokat tesz. Híres Cicerónak azon mondása, melyben a tudásnak nagy becséről szól : «Studia adolescendam alunt, senectutem oblectant, secundas res ornant, adversis solatium ac perfugium praebent», — a tudomány és az abból merített tudás az ifjúkornak tápláléka, az öregkornak gyönyörködtetője, szerencsében díszünkre válik, szerencsétlenségben oltalmat és vigasztalást nyújt. Az alapos tudás soha és semmi viszonyok közt nem hagyja cserben az embert, mindig áll rendelkezésére, hű és biztos barát; ellenség vagy romboló hatalom sohasem ragadhatja azt el tőlünkDe megbecsülhetetlen értéke van a tudásnak a társadalmi téren való működésnél is. Ismeretes Bacon, a régi angol philosophusnak mondása; «Knowledge is power» — a tudás hatalom. Igen, — egyike azon nagy hatalmaknak, melyeknek döntő szavuk és befolyásuk van, — hatalom, mely befolyásolja a magas polczon álló embereknek, valamint a szerény viszonyok