Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1906
14 «Rákóczi, a bujdosóks Thököly hamvainak hazaszállítása feleleveníti emlékezetünkben azokat az ártatlan áldozatokat, kiket a kegyetlen Caraffa Antal tábornok — azon ürügy alatt, hogy mint Thököly párthívei, a munkácsi várat védő hős Zrínyi Ilonával összeköttetésben állanak s egy nagy összeesküvést szőnek — hallatlan módon megkínoztatott s embertelenül kivégeztetett 1687. évi márcz., ápr. és május hónapokban. Csak kötelességet teljesítünk, a mikor a kivégzetteknek emlékét megörökíteni akarjuk, hogy lelkesítő például szolgáljanak a tanulóifjúságnak s a hon minden fiának és leányának a haza önfeláldozó sze- retetében. A tiszakerületi ev. Collegium előtt végeztettek ki! A főiskola észak felé néző fala volt a kínjaik néma tanúja 1 Ebbe a falba akarunk egy megfelelő, művészies domborművű táblát beilleszteni s abba az áldozatok neveit bevé- setni. A Collegium előtti tér a vértanúk tere! Annak akarjuk neveztetni s az áldozatok nemes véréhez méltóan gondoztatni. Erre a czélra kérjük polgártársaink nemes áldozatát, szives adományait. Az itt kivégzett áldozatok nevei: Keczer András, a Thököly-féle mozgalmak egyik kiváló hőse, fia Keczer Gábor s két veje Zimmermann Zsigmond collegiumi felügyelő és Sárosi Márton, továbbá Rauscher Gáspár, Baranyai Ferencz, Fleischhakker György, Eperjes városának Thököly idejében főbírája, Medveczky Sámuel, Schönleben György, Feldmayer Simon Eperjes őrségének parancsnoka, Székely András, Bezegh György (Zólyomból), Radvánszky György (Zólyomból, a báró Rad- vánszkyak őse), Wéber Frigyes, Wéber Dániel, Palásthy Gábor, Féja Dávid Kassa város bírája, Bertók János, Lányi Samu, Kováts György és Fazekas. Mindannyian kitűnő hazafiak, buzgó protestánsok, előkelő s gazdag emberek, a kiknek vagyonából Caraffa gazdagodni vágyott s gazdagodott. — Eperjesen, 1906. évi október hó 6-ikán. Ludmann Ottó coll. igazgató, Kubinyi Albert coll. igazgatóválasztmányi tag, egyházfelügyelő, Tahy József coll. igazgatóválasztmányi tag, sárosmegyei alispán, dr. Szlávik Mátyás coll. theol. dékán, dr. Mikler Károly coll. jogakad. dékán, Gömöry János coll. főgymn. igazgató, Gerhard Béla coll. tanítóképző-igazgató, Mayer Endre coll. theol. tanár, dr. Flórián Károly coll. jogtanár, pénztáros, Csengey Gusztáv coll. theol. tanár, Frenyó Lajos coll. főgymn. vallástanár, bizottsági tagok.» A felhívásnak igen szép eredménye lett, úgy hogy a bizottság több szobrász-művészt felszólíthatott egy művészies domborművű tábla tervezetének beküldésére. A beküldött tervezetek közül legmegfelelőbbnek tartotta a bizottság a Markup Béla budapesti szobrászét és 1906. decz. 30-ikán tartott üléséből felszólította a művészt, hogy kisebb méretű mintában mutassa be a tervezett művet. A művész ezen mintát elkészítette és személyesen bemutatta azt a bizottságnak 1907. ápr. 2-ikán. Miután a minta a collegiumi felügyelő elnöklése alatt és több igazgatóválasztmányi tag részvéte mellett tartott bizottsági ülésen osztatlan elismerésben részesült, a bizottság azt a kivitel alapjául elfogadta. A megállapodás szerint az emlékmű a Collegium épületének északnyugati sarkában nyer elhelyezést és körülbelül 6 méter magas lesz. A haraszti kőből faragott emlék 2 méter magas emléktábla felett álló és ugyancsak 2 méter magas magyar főurat ábrázol a Thököly-kor viseletében, a ki mélységes elszántsággal tekint maga elé, míg a háttérből féldomborúan kiemelkedő
