Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1906
15 hóhér a jobbját ragadja meg. Az emlékmű összköltsége mintegy 5500 koronát tesz ki. A művész megígérte, hogy a művet elég korán elkészíti, úgy hogy leleplezése okt. 31-ikén a reformatió-ünnepen végbe fog mehetni. A költségeket teljesen az adakozásokból reméljük fedezhetni, melyek az év alatt az országnak minden vidékéről — gazdagok és szegények részéről — befolytak, a mi mutatja, hogy az ügy lelkesedéssel fogadtatott. Eddig begyűlt kerékszámmal 5000 korona. Az egyes adakozásokat minden adakozónak nevével együtt az Eperjesi Lapok czímű helyi és az Evang. Orálló czímű egyházi hetilapban nyugtázta a collegiumi pénztárnok. Még egy másik, általánosabb érdekű ügyről kell itten megemlékeznünk, t. i. az országos evang. tanár egye sülét xő\, melynek megteremtése ügyében főgymnasiumunk igazgatója, Gömöry János indítványára már két évvel ezelőtt mozgalmat indított a tiszai ág. h. ev. egyházkerület tanárainak szervezett értekezlete. Az eszme lassanként oda érlelődött, hogy az ág. h. ev. tanárok képviselőinek 1905. évi nov. hó 4-ikén Budapesten tartott értekezlete az eperjesi Collegium vezető tanárait bízta meg azzal, hogy a leendő egyesület alapszabályait készítsék el és tegyék meg a szükséges előkészületeket az orsz. tanáregyesület megalakulására. E kiküldött bizottság az elkészített alapszabálytervezetet az ág. h. ev. fő- és középiskolák tanárainak azzal a kérelemmel küldötte meg, hogy 1906. évi július hó elsejéig erről véleményt mondjanak. Az iskoláknak tanárai az alapszabályokat csekély módosítással elfogadhatóknak minősítették. Ezek után az alapszabályokat készítő bizottság a kívánt módosításokat megtette és az így megállapított alapszabályokat az egyetemes egyházi közgyűlésnek bemutatta, oly kérelemmel, hogy azokat megerősítés czéljából pártolólag a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz fel- terjeszsze. Az 1907. évi november 9-ikén tartott egyetemes gyűlés a’tanároknak «ama törekvését, hogy a protestáns szellem emelése czéljából egyesületet óhajtanak alakítani, — örömmel fogadta» ; az alapszabályokat az eperjesi Collegium vezető tanárainak, mint az alakulást előkészítő bizottságnak visszaküldi azzal a kijelentéssel, hogy azoknak felterjesztését az alakulóközgyűlésre bízza. Ennek következtében a Collegium vezető tanáraiból álló bizottság 1907. február 12-ikén ülést tartott, melyből minden ág. h. ev. fő- és középiskolához taggyűjtőíveket küldött és egyúttal elhatározta, hogy az Orsz. Ág Hitv.Ev. Tanáregyesület alakulóközgyűlését a folyó év őszi hónapjaiban Eperjesre V hívja össze, még pedig azon napra, a melyen a vértanúknak emléktábláját fogjuk leleplezni — tehát okt. 31-ikére. A tanári kar egyes tagjainak irodalmi és társadalmi működését a követ- t- kező adatok is jellemzik: Csengey Gusztáv a Petőfi-Társaság rendes tagja, az Eperjesi Széchenyikor magyar-irodalmi szakválasztmányának elnöke. Ifj. Draskóczy Lajos a gyakori, theologia tanára; ez évben szaktárgyain kívül előadta a vallástörténetet, neveléstant és neveléstörténetet. Nyomtatásban külön-külön füzetben kiadta a bécsi béke évfordulójának háromszázados
