Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902
20 A legszomorúbb, mert eddig szebb napokat élt a Társaság, de azért mégsem örömtelen, nem rokonszenvtelen. Avagy nevezhetjük-e a bölcsen eltöltött férfikor után bekövetkező aggkort örömtelennek, elvesztik-e a tisztes aggok rokonszenvünket és szeretetünket, azért mert megöregedtek, mert szellemük világító napja hanyatló-félben van ? Ugye-bár, nem ? Hisz nem maguk az okai hanyatlásuknak, az a természet örök törvényének követelménye. Úgy vagyunk a Magyar Társasággal is. Nem oka az annak, hogy már nincsenek olyan tehetséges tagjai, mint ezelőtt; nem tehet róla, hogy már elérte a tetőpontot, mely számára kijelöltetett s melyről már csak lefelé haladhat. A sikeres működés ama hármas alapja: a tehetség, igyekezet és lehetőség, melyeknek harmóniája a Társaság fénykorát megteremtette, nem támogathatja már többé egymást. A tehetség meggyöngül, ,a szélesebb körű tevékenység lehetősége külső nyomás következtében sokszor teljesen megszűnik e korban, csak az a harmadik, az igyekezet marad meg még legsértetlenebbül. S ez éppen a szerencse. Mert ez megtartja a Társaság iránt való érdeklődésünket és szeretetünket s mert ennek következtében úgyszólván csak relativ hanyatlásról szólhatunk a hanyatlás korában. Mondhatni karakterisztikus vonása ennek a kornak az a bizonyos igyekezet, mely nem támogatva a tehetségtől, a közepesnél nagyobb sikert alig eredményez. Ez domborítja ki e kor jellemét, melynél fogva ez időben a Társaság munkálkodása határozottan s csaknem kizárólag benső értékű, a mi természetesen első feladata is egy önképzőkörnek. így ismét csak arra az eredményre jutunk, hogy a Társaság ezidei működése csak az előbbihez viszonyítva mutat hanyatlást, mert magában véve körülbelül megfelel az önképzőkör feladatának. Ilyen benső és pedig nem haszontalan munkálkodást fejt ki a Társaság mindjárt az első években. Az 1845/46-iki évben csak könyvekre és lapokra 147 forintot adnak ki. A könyvtári műveket tudományos és szépirodalmi könyvtárba helyezik. Min- denik kezelésére 2—2 könyvtárost választanak. A következő év jegyzőkönyve pedig már egészen részletes kimutatást közöl a könyvtárak állapotáról. A szép- irodalmi könyvtár Regény, Költemény, Színmű, Divat- és politikai lapok, Zsebkönyvek, Jegyzőkönyvek és könyvlajstromok, Vegyes tartalmú könyvek elnevezésű csoportokra oszlik, a tudományos pedig fiókok szerint van osztályozva. Amabban 348, emebben 242, összesen 604 kötet. De nemcsak rendbeszedik a könyvtárt, hanem arra is kiterjed figyelmük, hogy az rendben maradjon. Minden éven háromszor küldenek ki bizottságot átvizsgálására, úgyszintén a pénztár és jegyzőkönyv felülvizsgálására is. Hogy a munkálkodás iránt való hajlamot még inkább felköltsék a tagokban, pályadíjakat tűznek ki. A pályázat eredménye 4 beszély, 4 ballada és 4 vígjáték, melyek közül mindenik fajta elnyer egy-egy díjat. Az önképzés és önművelődés ügyét segítik elő, midőn a rendes üléseken kívül még rendkívüli szavalási órákat is tartanak, s midőn a mellett, hogy egymásután szerzik be a legjobb irodalmi termékeket, még 4 lapot is járatnak : a Pesti Divatlapot, Pesti Hírlapot, Életképeket és a Szépirodalmi Szemlét,
