Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1901

10

De mit is kerestek Ti, kedves Ifjak, ebben a Collegiumban? Hát bizonyára műveltséget, és pedig vallásos erkölcsi, tudományos és hazafias műveltséget. a maga szoros összetartozásában és kölcsönös feltételezettségében.

E főiskola mindenha nagy súlyt fektetett a* vallásos műveltségre. Vallásuk iránti szeretetük és hitbuzgóságuk volt az, a mi a felsőmagyarországi protest, rendeket e Collegium megalapítására indította. E vallásos műveltség éltető elemé az emberi léleknek, s annak érzelmei minden nemes akaratelhatározásnak és akaratcselekvőségnek indító rugói. Az, a mi a lelkiismeret közelebbről az erkölcsi életre, az a vallás az egész lelki életre nézve. Neme- sítője, irányítója s megszentelője az az emberi léleknek, sőt a léleknek szentélye az, mi nélkül igazi műveltséget képzelni sem lehet. E vallásos műveltség imádandó tárgya a mindenható s a mindentudó, gondviselő Isten s legmélyebb szeretetének a tárgya az ember. E Collegiumban tehát helye nincsen a materialista és atheista gondolkozásnak. Nincs, a mi az ember lelkét jobban emelné és művelné, mint az Isten imádása s az ember szeretete. S ennek a vallásnak semmi köze annak régebbi és újabbi visszaéléseihez és félszegségeihez, mert ebben a vallásban helye nincs a fanatismusnak, a politizálásnak, a türelmetlenségnek s a vakbuzgóságnak. E vallásos műveltségre mi nagy súlyt akarunk fektetni. Isten nevében kezdjük, Isten nevében folytatjuk s Isten nevében be is fogjuk fejezni e tanévet És pedig törekszünk a lélek e vallásos műveltségének ápolására és fejlesztésére a főiskola összes fokozatain: az akadémiákon épúgy, mint a főgymnasiumban és a tanítóképző-intézetben. Vallásos érzelmek hatják itt át lelkeinket, vallási gondolatok és igazságok foglalkoztatják itt elméinket, s temploma e Collegium is az Isten imádását s az ember szeretetét hirdető és parancsoló egyetemes világvallásnak, a melynek élet- fentartó és léleknemesítő erejét és hatását itt mindnyájan valljuk, hiszszük s arról munkásságunkban is bizonyságot teszünk. Ne felejtkezzünk meg tehát sohasem lelkünk e vallásos műveltségéről Mint személyes szellemi, tehát erkölcsi lények, tartozunk annak megszerzésével a mi lelkűnknek.

De a vallásos műveltséggel egyúttal a tudományos műveltséget szolgáljuk e Collegiumban. Tudományos tanintézet vagyunk a főiskola összes fokozatán, úgy annak három szakiskolájában, mint a tudományos tanpályákra előkészítő középiskolájában. S ha a vallás terén a hit- és lelkiismereti szabadságnak vagyunk hívei a maga összes következményeiben, úgy ennek természetes folyományaként, egyúttal hívei vagyunk a tudományos kutatás szabadságának is, mert meggyőződésünk szerint a tudomány csak szabad levegőn él és táplálkozik. A bölcs Teremtő is azt mondotta az első emberpárnak: «Hajtsátok a földet birodalmatok alá és uralkodjatok azon.» Ezzel a tudományos kutatás szabadsága és jogosultsága van kimondva. A földet s általában a lét világát és annak törvényeit birodalmunk alá éppen a tudomány, és pedig a szabad vizsgálódáson és kutatáson alapuló tudomány hajtja. Ez a tudomány nem tűri meg a gyámságot, nem ismer korlátokat, nem fogad el önmagára kötelezőnek csalhatatlan kathedra-szózatokat, s csak egy tekintélyt ismer, és ez az igazság, — az igazság, a lét és az ismeret utolsó okainak és alapjainak fürkészésében. «Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz