Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1899

3 az angol oktatásügy egységes rendszeréről, rendszabályairól beszélni nem lehet. Az angol nem szereti az uniformist, a gyámkodást, igazán önálló életet akar élni mindegyik. A társadalom a legnagyobb érdeklődéssel kiséri Oxford és Cambridge életét, mondhatnám, büszke szeretettel, féltő kegye­lettel csüng e két egyetemen, s ha pótolni való hiányt vesz észre, nem várva a felülről jövő kezdeményezést, maga segít azon s teremt új iskolákat. Ily módon alakult a «University College», ez volt oka és keletkezése a «King’s College»-nek, ily módon teremtette meg a társadalom egész sorát a közművelődési és jótékonysági intézeteknek s így azt a szakiskolát is, melyről jelen soraimban óhajtok röviden megemlékezni. 1895-ben alapíttatott; ifjú, de életerős, kifejlődött hajtása az angol kulturális élet fájának. A politikai és kereskedelmi tudo­mányok az angol egyetemeken és illetve collegekben nem része­sültek kellő figyelemben; hisz tudjuk, hogy Oxford collegeiben a klasszikái kiképzésre fordítják a főgondot, Cambridgeben pedig a mathematikaira; oly intézetet óhajtott tehát az angol társadalom teremteni, mely a párisi «Ecole libre des Sciences Politiques» mintájára e tudományköröket egyetemi színvonalon tanítsa. így született meg egyeseknek, a társadalomnak és a «Technical Edu­cation Board»-nak áldozatkészségéből a «The London School of Economics and Political Science», mely szerény tapasztalataim és nézetem szerint a legszerencsésebb módon egyesíti és valósítja meg az egyetemi tanítás elveit a szaktanítás kívánalmaival, az angol oktatásügy eme vezérelvével, a mit találóan jellemez az első terve­zet e szavakban: «The special aim of the school would be, from the first, the study and investigation of the concrete facts of industrial life, and the actual working of economics and political relations as they exist or have existed in the United Kingdom and in foreign Countries.» (Nagy-Britannia és más államok ipari, nemzetgazda­sági és politikai élete mozzanatainak tanulmányozása és kuta­tása legyen ez iskola czélja.) Czéljául tűzte ki a szakképzést és a választott tudománykörben való önálló alapos kutatás, tanulmányo­zás lehetővé tételét. E feladatait a következő eszközökkel óhajtja elérni: 1. Gazdasági, statisztikai, kereskedelmi s ipari jog, bank- és pénzforgalmi, pénzügyi s adó- és politikai tudományokból vett nyilvános előadások; 2. három évre terjedő speciális tanfolyamok; 3. ösztöndíjak, pályadíjak által; 4. szakmunkák kiadása; 5. szak­í*

Next

/
Thumbnails
Contents