Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1899
12 Az 1899— 1900. iskolai év történetéből. Az 1899—1900. iskolai év gazdag volt olyan eseményekben, melyekből a Collegium tanári kara a múltra nézve megnyugvást, a jövőre pedig erőt és bizalmat meríthet. A munka, melyet legkegyelmesebb királyi kitüntetés, Eperjes szab. kir. városnak tekintélyes segélyben megnyilatkozó elismerése és a volt tanítványok szívből tolmácsolt hálája jutalmaz, bizonyára becsületes volt! Hogy pedig e munka a jövőben még belterjesebb lehessen, erre megadta a módot a tanári karnak a Collegium fentartó hatósága, a midőn a lefolyt iskolai évben a Collegium tanintézeteit jelentékenyen fejlesztette. A tanítóképzőintézet a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület áldozatkészségéből négy tanfolyamává alakult át s rendes gyakorló-iskolát nyert. A főgymnasium ez idén lépvén a teljes — évi 32,000 korona — államsegély élvezetébe, az állammal megkötött szerződés értelmében tanszékeinek számát egygyel szaporította. A jogakademia örvendetes felvirágzása meg arról kezeskedik, hogy a jog- akademiai tanári-karnak immár kész memorandumában foglalt és a jogaka- demiát végleges megszilárdulásához vivő fontos tervek: egy új tanszék felállítása s a tanári javadalmazások rendezése, illetve javítása még ezen iskolai év végén meg fognak valósulni. A Collegiumnak a jogakademia segélyezése iránti kérvényét Eperjes szab. kir. város képviselőtestülete 1899. évi julius hó 1-én megtartott közgyűlésében, névszerinti szavazás mellett egyhangúlag meghozott azon határozatával intézte el, melyben kötelezőleg kimondja, hogy: «az eperjesi jogakademia istápolása czéljából adott eddig évi 1000 frtnyi adományát 1900. évi január 1-étől 2000 írt, szóval kétezer o. é. forintra felemeli s ezen adományát állandósítja mindaddig, míg az akadémia nyilvánossági jelleggel bírni fog s míg ez akadémián a magyar jog- és államtudományok előadatni fognak, fentartván magának a város közönsége azt a jogot, hogy abban az esetben, ha a jogakademia által netalán időközben nyert alapítványok vagy hagyományok útján a jogakademia oly helyzetbe jutna, hogy a törvényes színvonalon leendő fentartását ez újabb alapítványok és hagyományok a város hozzájárulása nélkül lehetővé tennék, a megajánlott összeget leszállíthassa s illetőleg esetleg meg is vonhassa.» Lelkes pártfogónk ezen nemes tettére, mely ékesen szól Eperjes sz. kir. város közönségének a kultúra iránti helyes érzékéről nemcsak, hanem arról is, hogy jogakademiánk méltó azok támogatására, kik a kultúrát meg tudják becsülni, mindig a legnagyobb hálával fogunk gondolni. Augusztus 13-ikán testületileg jelent meg a tanári-kar Novák Mihály eperjesi ny. lelkész úrnak, a kiváló pásztornak, az embernyi embernek s a Collegium áldozatkész barátjának temetésén.
