Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1894

10

Pálffy Tamás egri püspöknek). Egyúttal átírt az ország akkori nádora, Wesselény Ferenczhez, hogy «ex parte sua», a maga részéről ő is igyekezzék érvényt szerezni ezen királyi rendeletének. Ezen levele is Bécsben, 1666. április 11-én kelt és ezt is Szelepcsény György esztergomi érsek és Orbán István ellenjegyezte.1

I. Leopold ezen levelére azt felelte az eperjesi tanács I. Leopold megbízottjának, erdődi Pálffy Tamásnak, a ki akkor az octavális törvényszéki ülésre, melyen Korabinszky János Mátyás szerint1 2 jelen volt több más főúrral együtt gróf Zrínyi Péter és gróf Nádasdy Ferencz is, és gróf Rothal elnökölt (Kriebel J. «Versuch» stb.) megjelent, hogy ő azt a nevet «Akadémia» nem ismeri, hogy pedig a felsőmagyarországi rendek egy közös iskolát építenek, a tekintetben ő maga a tanács nem tehet semmit sem, mert ez ügyben egyedül a felsőmagyarországi rendek dönthetnek, határozhatnak; nincs tehát azon helyzetben, hogy I. Leopold parancsának engedelmeskedhetnék.3

A mint az egri püspök ezt a feleletet megkapta, egyszerűen betiltotta a király nevében az építést.

De az építés tovább folyt! . . .

. . . Nemsokára azután, hogy az eperjesiek ezen királyi rendeletet vették, az 5 felsőmagyarországi szab. kir. várost nagy gond foglalkoztatta. Ugyanis 1666. jul. 2-dikán meghalt Wagner Márton bártfai első pap s az 5 sz. kir. városok Superintendense Az 1666. jul. 15-dikén Kis-Szebenben megtartott zsinaton, melyen az eperjesi három rendes lelkész: Mag. Sartorius = Schneider János német, Rosaides-Ruzsják János tót és Curiani György magyar lelkész, és az eperjesi iskola részéről: Mag. Bayer János Rector és Mag. Za- banius Izsák Conrector is jelen volt, soká tanakodtak, kit válaszszanak az elhalt, művelt, kegyes, buzgó főpap helyére Superintendensül. Végül is a kiváló képzettségű, tudományosan művelt, kassai német első papot, Mag. Liefmann Mihályt választották meg.4

Ezen egyházi gyűlésen szóba került I. Leopold ezen rendelete is. Hogy mit határoztak, azt csak a tényekből tudjuk.

Ekkor I. Leopold — mint mondja — Maylath Miklós kir. főügyész jelentésére, mivel sem írásbeli, sem pedig szóbeli úton, megbízottak által velők — ismételt ízben — közlött parancsra az eperjesiek az építést abba nem hagyták, s mivel — mint mondja — nem igaz azon védekezésük, hogy nem akarnak Akadémiát, mert hiszen az («Communi fama nomen Academiae prae se ferret») a hír szerint Akadémia nevet fog viselni és a gyűjtő-ívek ilyesnek jelezték, főpapjok az alapkő letételénél tartott beszédében is annak nevezte, sőt az eperjesiek magok is kiválóbb épületről szólanak: újólag («et ex supe- rabundanti») megparancsolja, hogy az akadémia megkezdett építését hagyják abba s ne merjenek ellenkezni. I. Leopold ezen levele kelt Bécsben, 1666.

1 Lásd ezt is: Cub. II. Loc. 172. Fase. C. a városi levéltárban.

2 Lásd: J. M. Korabinszky: «Geogr. Hist. u. Prod. Lexicon von Ungarn». Pressburg, 1786. 154. lap.

3 Lásd ezt a Guth D.-féle eredeti jegyzőkönyvben.

4 Lásd: Hörk József: «Az ev. tiszai kér. püspökei (Superintendensek)». Kassa, 1888. 21. lap.