Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1894
11 ul. 21-kén. Ellenjegyezve: Szelepcsény György esztergomi érsek és Orbán István által.1 Erre 1666. szept. 20-diki kelettel az eperjesi tanács azt felelte2 egy Guth Dániel főjegyző által fogalmazott feliratban, miszerint: tény, hogy ők már két királyi rendeletet vettek ez ügyben, az egyiket erdődi Pálffy Tamás egri püspök útján és arra azt felelték, a mi igaz is, hogy nem tudnak semmit egy Akadémiának építéséről; a mi pedig a felsőmagyarországi rendekkel közösen épített, bővebb, nagyobb iskolát illeti, a tekintetben ők magok nem határozhatnak s tudják, hogy ezt a félreértést némely ellenséges indulatú jelentésnek köszönhetik; továbbá tény, miszerint ők a királyi főügyész kérelmére kiadott második rendeletet is megkapták, de arra is csak azt felelhetik, a mit az elsőre feleltek, hogy arról, miszerint városukban Akadémia épül, nem tudnak semmit, hiszen köztudomású dolog, hogy ők egy Akadémiának alapítására és fenntartására szegények. A mi pedig azt illeti, hogy a régi szűk és az ifjúság nagy száma folytán már semmiképen sem alkalmatos iskolai épület helyébe egy nagyobbat építenek, arra őket az ifjúság jól felfogott érdeke kötelezi és hogy ezt a felsőmagyarországi rendekkel közösen teszik és hogy e szent ügy — a mint önmagában véve is dicsérendő — a közéletnek és a hazának lesz hasznára és üdvére: az semmiképen sem ellenkezik sem I. Leopoldnak a vallás ügyében kiadott rendeletéivel, sem pedig (az idevonatkozó) országos alaptörvényekkel. Minélfogva hódolattal kérik legkegyelmesebb urukat, királyukat, hogy őket kegyelmébe fogadva, a jövőben ilyen, egyes irigy és a közbékét és nyugalmat zavaró emberek részéről jövő akadályok által («divexari et turbari») zaklattatni és gyötörtetni ne engedje, sőt őket azok ellen legkegyelmesebben megvédelmezni és óvni méltóztassék. «Isten éltesse O felségét az egész keresztyénség üdvére, egészségben, szerencsében és győzelmesen.» A felelet felment a királyhoz, I. Leopoldhoz .... a Collegium pedig tovább épült és a gyűjtések tovább folytak .... A hatalmas alapokon nemcsak a faragott kövekből épített oszlopok emelkedtek már ki, hanem azok a boltozatokat is hordották már s a pincze- helyiségek, melyek földalatti várlakáshoz hasonlítottak és hasonlítanak, már a hatalmas emeletet is látták magok fölé nőni . . . sőt a második emelet bástyaszerű falai s azok szabatos vonalú czirádái is ott díszelegtek már;3 midőn 1667. április 16-dikán a felsőmagyarországi evangélikus rendek és Eperjes városa között a következő 3 pontba foglalt szerződés jött létre a Collegiumot illetőleg, u. m.: (Lásd egész terjedelmében az okmánytárban.) Nehogy valaha, ha netalán bármely más vallás hívei többségre kerülnének Eperjes városában és hatalmasabbakká lennének, a Collegium az igaz á. h. e. hívők kezéből kiragadtassék és azok zsákmányául jusson : 1 Lásd hiteles másolatát a Guth D.-féle jegyzőkönyvben.- Lásd a Guth D.-féle jegyzőkönyvet. 8 Lásd: «Oratio Auspicalis a Samuele Pomario Rectore Collegii Eperjessiensis. Ilartphae, 1668.» A Collegium két nyáron át épült. Oszlopai faragott kövekből . . . «nondum biennio exacto, sed binis duntaxat aestatibus» . . . «muris columnis, fulcris, fornicibus e quadrato lapide constructis» . . . 2*
