Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1893
7 Az élethez való jog fennállása iránt egymással egyetértő' írók az ezen jog tartalma felől táplált nézeteikben már nagyon eltérnek egymástól. A midőn Ahrens beéri azzal, hogy az államban minden ember számára az életfentartás nélkülözhetlen feltétele megadva legyen (Ahrens Rechtsphilosophie, Wien 1852. 192. 1.), e követelésével sem Rousseaut, sem Fichtet, sem Montesquieut nem elégítette volna ki. Az életnek az éhhalál ellen való egyszerű megoltalmazásánál több életszükséglet fedezése néz ki e tételekből, hogy az ember természetadta joggal bir mindenhez, a mire szüksége van (Rousseau); hogy mindenki elébb jóllakjék és szilárd lakó- helylyel birjon s csak azután lehessen valakinek pompásan berendezett lakása, és mindenki elébb kényelmes és meleg ruhát öltsön magára és csak azután lehessen díszesen ruházkodni (Fichte); végül, hogy bármily nagy könyöradományokat kapjon is a meztelen ember az utczán, ezzel még nem lesz letudva az állam kötelezettsége, mely minden polgárának biztos életfentartással, megfelelő ruhával és az egészségre károsan be nem folyó éledmóddal tartozik (Mon- tesquien). S még ezeknél is tovább, egészen odáig mennek a munkához való jog (droit au travail) apostolai: dr. Prochownik Berthold szerint a «panem et circenses» két évezred előtti puszta kiáltásnak valóságos joggá átváltoztatói, hogy a termelésben közreműködni tudó és akaró embereknek ne csupán arra legyen igényök az állam ellen, hogy a legalsóbb rendű szükségletek kielégítését felölelő — minden embernél egyforma — állati életmódon éljenek, de külön — tehetségeikkel, képességeikkel s hajlamaikkal összhangzásban levő — egyéni életmód követhetése végett az állam kötelezve legyen olyan munkaalkalom szolgáltatására, a mely mellett munkára képesítő személyi tulajdonságaikat teljesen értékesíthetik. Az állam ezen kötelezettsége alapján a kitűnő munkaerőnek kiváló munka s különösen kiváló életmód jár, a csonka munkaerőnek meg csonka erő által végezhető munka s kevésbbé kiváló életmód! Miután a teljes munkaképesség és annak teljes hiánya között nagy a távolság s a szegényápolás életvédő szárnyai alá nemcsak a semmiféle munkára nem képesek, de a fél-negyedmunkaerő birtokában levők is kénytelenek menekülni, ez utóbbiak pedig, ha kedvük úgy tartja, csonka erőiknek megfelelő munkának követelhetése által az életmód egyéní- tésének előnyeit a maguk számára lefoglalhatják : a szegényápolás terén elő fog állani annak a szükségessége, hogy a szegényápolók egyeseknél a koldusfalatot több-kevesebb élvezettel megtoldják, kolduskenyéren csak a teljesen munkaképtelenek élvén.
