Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1892

16

epikusok adatai szerint világos, hogy a korábbi időkben a kalózkodás nem volt se szokatlan, se szégyenletes. (I. 5.)

Bíráló szelleme mesés, túlzó forrásainak összes adatait meg«- vizsgálja, vájjon bensőleg lehetségesek-e? Hogy Korinthos nagyon gazdag volt, szívesen elhiszi a költőknek (Ilias: II. 570.), mivelhogy azt megerősíti az Isthmoson fekvése, mely miatt a szárazföldi és tengeri kereskedelem középpontjává lett. (I. 13.) Szemmel láthatólag óvakodik a túlságos kételkedéstől: «A ki pedig abból, hogy Mykenai kicsiny volt, vagy abból, hogy az akkori városkákból egynémelyik csekélynek látszik, azt akarja következtetni, hogy ez a hadi vállalat nem volt oly nagy, — érti a trójai háborút — mint a minőnek a költők elmondták és a hagyomány tartja, az nem indul pontos megfigyelésre vezető nyomokon. Mert ekkép — ha felteszem — a lakedaimoniak városát elpusztítanák, romba döntenék s nem maradna belőle fenn egyéb, mint a szent helyek és épületek talapzatai, hitem szerint sok idő múltán nagy kétség támadna hatalmuk iránt, tekintve hírüket; bár a peloponnesosi terület két ötödrésze az övék, s az egész sziget fölött, de még számos szövetségestárs fölött is ők viszik a vezérszerepet stb.» (I. 10.)

Valódi történeti kritikával vizsgálja és bonczolgatja a görög hitregevilágot. Igaz, hogy a legújabb korban ezt a kritikai módszert még buzgóbban használták e tekintetben és sokat elvetettek azok közül, mi Thukydidesnek egészben vagy részben még történetinek látszott. De a mithikus és történeti közötti összefüggést még sem tudták véglegesen megállapítani; Thukydidesnek hát éppen nem róható fel, hogy a ki nem kutatható dolgokban saját személyét illetőleg az egyéni meggyőződés jogát tartotta első törvénynek. A görög mithoszokkal szemben elfoglalt álláspontja külömben részleteiben is nagyon világos.

Sok oly mithoszban, melyeknek valóságában a közönséges görög ember akkoriban kételkedni sem mert: egyszerűen nem hisz Thukydides. Gúnyosan emlegeti a kyklopsokat, a laistrygonokat, kik a költők szerint Sicilia őslakói voltak. Jellemző a lipari szigeteken uralkodó babonáról szóló megjegyzése is: «Az idevaló emberek azt hiszik, hogy Hierán van az a kovácsműhely, a melyben Hephaistos dolgozik, mert erről a szigetről éjnek idején erős tüzet, nappal pedig füstöt látnak emelkedni.» (III. 88.) Mivel a néphitben már benne van a czáfolat is, tartózkodott minden további kritikától. Ugyanilyen módon ismerteti a Charybdisről szóló mondát is, mely szerint Odysseus áthajókázott volna rajta. «Szűk volta miatt, s