Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1889
Nemzetgazdaságtan közgazdaságtan. Egyik legelőkelőbb napilapunk múlt évi egyik számában a «Könyvesház» rovatvezetője röviden, de igen meleg hangon ismerteti Pisztory Mór dr-.-nak, a magyar nemzetgazdaságtani és statisztikai irodalom kiváló munkásának legújabb munkáját, «Nemzetgazdaságtanát», s futólag fölveti azt a kérdést, miért nem használta szerző egyszerűen a «közgazdaságtan» elnevezést. A megjegyzés inkább csak ötletszerű s reám mégis mélyebb benyomást gyakorolt, mert őszintén megvallva, régen nézem a tudományos terminológia e két szülöttének : a «nemzetgazdaság»- és «közgazdaságtannak» küzdelmét s azt látom, hogy a harczot előkelő szakférfiak, különösen az újabb írói gárda az utóbbi javára kívánják eldönteni s bár jó ideig haboztam ez alárendelt jelentőségűnek látszó kérdésben felszólalni, de az alábbiak meggondolása mégis megtörte hallgatásomat. Tudom, hogy a nagy közönség és a tanuló ifjúság jórésze tudományos részletkérdések iránt nem igen érdeklődik; azt is tudom, hogy a vegyes jellegű olvasó közönséggel biró iskolai értesítő nem igen terjeszkedhetik ki ilyenek fejtegetésére, s nem keresheti feladatát szakszerű vitakérdések eldöntésében; az is igaz, hogy: «verba valent usu.» Azonban e két szó küzdelmében én mélyebbre akarok tekinteni, elvet juttatni érvényre: r ez elv a magyar tudományos műnyelv továbbfejlesztése és állandósítása, hogy ez is épúgy képes legyen az eszmék legfinomabb árnyalatainak is határozott és biztos kifejezésére, mint pl. a német, franczia, vagy angol tudományos nyelv. Hogy ez még ma nincs így, azt mindnyájan igen jól tudjuk, kik hasonló dolgokkal behatóbban foglalkozunk s kétségtelen, hogy nemzeties, magyaros irányban csak hosszabb fejlődés eredménye lehet, melynél azonban a látszólag apróbb kérdéseket sem szabad mellőznünk. II.
