Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1888

3

tánczolt a diadalmi jelek körül és Euripides a győzelem napján született. (Lessing.)

E három drámaíró egyszersmind a görög drámáknál mutat kozó és egymásból fejlődő 3 különféle irálynak képviselője. Aeschy- los a fellengző irályt, a (pnyvovr = grave); Sophocles a középirályt, a (usaoi’T— mediocre); Euripides az elpuhult s sülyedett irályt, a (hróvr — tenue) képviseli. Cornifici Rhetorica ad Hereminem lib.

IV. c. 8. ed. Kayser.

Aeschylos* 525—456 a tragoedia atyja— egy teremtő óriás, az ember sorsát kérlelhetlenűl intéző végzetnek (/.«Op«) magasztos hírnöke — meny dörgésszerű nyelvével, dithyrambikus lendületével, vakmerő képzeletével, merész és csodálatos hasonlataival nagy átalakítást tett és fordulópontot jelent.

A kar lyrai része ugyan még nála is a dráma jókora részét foglalja el, mégis azt lehet mondani, hogy nála már a cselekvény a fődolog és a karéneket a tragoedia epicus részének alárendelni igyekezett, miért is mint lényeges reformot az első színész (ntjuirayc)- viari'ig) actor primarum partium szerepéhez egy másikat is (detTEou- yi»vLúTy\gT) actor secundarum partium is csatolta.

Huszonnyolcz évvel fiatalabb nála Sophocles** 497—406, Pericles és Phidias kortársa és szellemi rokona. () igazi mintaképe a görög classicismusnak, melynek főjellemvonásai a bölcs mérséklet, a tökéletes forma és a nyugodt harmónia. Sophocles alakjai nem emberfölötti alakok, nem titánok, kik büszke daczczal a végzet változhatatlan akaratja ellen küzdenek, hanem eszményi emberek, e faj összes harmonikus vonásaival felruházva. Jól mondják tehát róla, hogy Aesehylossal szemben a drámát az égből a földre szállította. A változás olyan, mintha zivatarból napfényre jövünk. De ha ő, saját szavai szerint, az embereket ügy rajzolta, a milyeneknek lenniük kellene, a 17 évvel fiatalabb kortársa Euripide.sf (480—405) úgy akarta őket bemutatni, a mint vannak. (Arist. Poet. 26. 11.) Euripides az idealismust a realismussal és beható psycliologiai megfigyeléssel váltotta fel. Árnyoldalai a rhetorikai hang és so- phístikus polémia, de e mellett kitűnő ismerője az emberi szívnek és szenvedélyeknek (náS>i), melyeknek rajzában néha valóban nagy* Aeschylőstől fennmaradt 7 dráma.

** Soplioclestöl fennmaradt 7 dráma. j Euripidestől fennmaradt 19 dráma