Kerületi evangélikus collegium, Eperjes, 1885

— 22 Azt hisszük tehát, hogy ha — az elmondottakból kiindulva — az egyetemek feladatát semmikép se kereshetvén tisztán abban, hogy bizonyos szakpályára készítsék elő, vagy képesítsék a tanuló ifjúságot, — nem tévedünk, ha azok mellett a jogakademiáknak, mint magasabb szaktanintézeteknek fenntartását feltétlenül szükségesnek tartjuk.

És itten, ezen kérdéssel kapcsolatosan alkalmat veszünk magunknak arra is, hogy kiemeljük, miszerint ily különbséget ismervén az egyetemek és a vidéki jogakademiák feladata között, ez utóbbiakat leghelyesebbnek tartanók az egyeteminél rövidebb — három évi — tanfolyamra rendezni be. Ennek létesítése pedig, nehány kevésbé fontos, vagy nem okvetlenül szükséges tantárgynak az elhagyásával annyival könnyebben keresztül lenne vihető, mert jogakademiáinkon a szünidők rövidebb volta, s kiváltképen a nem nagy számú hallgatóságnak szigorú fegyelem alatt való tartása s a mulasztások ellenőrzése és megbüntetése folytán általában úgy is több végeztetik, mint az egyetemeken. — E három évi tanfolyam felállításának keresztülvitele olyképen volna eszközlendő, hogy mind azok, a kik gyakorlati (p. u. közigazgatási, bírói stb.) pályákra lépni óhajtanak, tanulmányaikat ezen szaktanintézeteinken is teljesen elvégezhetnék, még pedig úgy, hogy az ezen három évi tanfolyam alatt előirt vizsgálatokat kiállván, a megállapított gyakorlati idő eltöltése után a megszabott gyakorlati vizsgákra lennének bocsáthatók. Míg azok, a kik tudományos életpályát választottak, erre magokat az egyetemi 4 évi tanfolyamon képeznék ki, illetőleg bizonyos megállapított feltételeknek megfelelvén, a jogakademiákról folytatólag átléphetnének az egyetemekre.

De a jogakademiák fenntartása mellett szól a statisztika is. — Ha e nemű tanintézeteink működésének megszüntetésével az egyetemi rendszert óhajtanok hazánkban egész teljességében megvalósítani, akkor, ha csak messze távolban nem akarnánk hátra maradni a művelt európai államok mögött, — 6, vagy 8 egyetemre volna szükségünk, mert — hogy példakép említsük, — míg Németországban 490.95 0 mfre és 226, 170 lélekre, Ausztriában pedig 681 0 mfre és 276.803 lélekre, addig minálunk jelenleg csak 949.39 Q mfre és 5.246. 327 lélekre esik egy egyetem. Ezen kedvezőtlen arányt tehát az újabban tervezett harmadik (illetőleg negyedik) egyetemnek a felállítása meg nem szüntetendi.

Fentebb kifejtettük azon okokat, a melyek a jogtanulóifjuságnak az egyetemekre való sereglését eredményezik; — s itten még csak a nm vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek, a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett 14-ik (1884/5. évi) jelentésének a joghallgató ifjúság számának hazai jogi tanintézeteink szerinti igen aránytalan megoszlását feltüntető számadatait akarjuk röviden ismertetni. A hazai jogi tanintézeteinknél, az elmúlt tanév II. felében beírva volt hallgatók összes száma 2469-et tett ki; — s míg ezen számból a kolozsvári m. kir Ferencz József tud egyetemre 221, — az állami jellegű s a tanulmányi alapokból fentar- tott 5 jogakademiára és a 2 róm. kath. joglyeumra (tehát 7 tanintézetre) 376 — az ág. hitv. ev. egyház autonom hatósága alatt álló egy jog