Kerül. evangélikus collegium, Eperjes, 1881
6 évet, alig képes teljesen felkarolni a tudományok egyetlen-egy osztályát is.*) Csak sokak egyesitett erejével ölelhetjük fel az egészet s bírunk kedvező körülmények mellett tovább haladni. A tudomány sokféle mind forrására, mind értékére, mind keletkezés s alkalmazási módjára nézve. Vau egysserüen tapasztalati, ismertető, van tisztán észleli (speculativus) s van vegyes, tapasztalva okoskodó. Van csupán leiró, vagy elbeszélő és van magyarázó, szigorúan az alapos tudatra menő Van kezdődő, csak még megkezdett, van már régebben megkezdett és folyvást fejlődő, nyomozó, vau hypothetikus, még ki nem próbált és van apó- diktikus s bevégzott tudomány. A tudomány, mint ilyen, vagy is az ismeretek rendszeres összege, még nem synonym abban az értelemben vett tudománynyal, mely a mi czé- lunkra néz és az igazi tudásnak szolgál. („Commenta hominum delet dies, naturae judicia confirmat." Cic. Non fingendum aut excogitandum, sed videndum quid natura ferat facialque.“ Bacon.) A tudomány, melynek czólja az igazság bizonyosságot keres és kíván. Különféle tudományoknál különböző a bizonyosságra való feljutásnak a módja. A tapasztalati tárgyaknál bizonyosságnak vesszük, ha a tárgyak, tünemények, vagy még a tapasztalati abstractiók is felmutathatok a szemléletben (in natura, vagy következetes és evidens kísérletek alapján ;) a mathematikai igazságok az axiomákbóli helyes leszármaztatás, vagy helyes számolás-mérés, vagy kifogástalan eonstructiók által válnak kétségtelenekké (mathematikai demonstratio); aphilosophiai abstractiók, fogalmak és okoskodások a véges ismeretek országában bizonyosságot nyerhetnek következetes inductio (behozás) által progressive, a közvetlenül bizonyosoktól, szigorú logikával, fokonkint emelkedve a felsőbb abstract igazságokra, vagy pedig deductive a kétségtelen elvekből kiindulva s ezekkel kapcsolatosan fokonkint lefelé menve (regressive.) Vannak a bizonyosságnak analytikai és vannak synthetikai segédeszközei és módszerei; ezeket használja a tudomány, de nem önkényesen, hanem az ismerendő tárgyak természete s követelései szerint. Közvetlenül bizonyosnak tartjuk, a miről ép érzékeink tanúskodnak s ez volna a tudásnak is első foka ; de a bizonyosságot is gyakran kétségessé teszik az érzéki csalódások, s a felületes tapasztalás még nem tudás. „Hogy a tűz éget, a viz pedig nedvesít,“ azt minden ember tudja s azt hiszi, hogy ezzel a vízről és tűzről mindent tud. Mennyire különbözik ettől az alapos physikus és chemikus tudása ! Az igazi tudás nem éri be azzal, hogy a létezők- s történőkről tudomást vesz, de nyomozza természetűket és fő-fő tulajdonságaikat; lényegükbe kivan behatolni; a történők okait és törvényeit akarja megérteni és helyét a tudományos rendszer fokain. A ki öntapasztalása, öngondolkodása s a szilárd alapú tudományok *) Voltak s lehetnek most is tudós férfiak, kikről azt mondják, hogy „monstra eruditionis“ vagy „élő egész könyvtarak,“ „bibliotheca ambulans,“ de a sokat tudás 'voXup.scfi'st« még nem az a tudás melyről itten értekezünk,
