Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)
Mááriv - Esti ima
44 MÁÁRIV- IMA JOM KIPUR ESTÉJÉRE Innen kezdve a 60. oldal közepéig nem szabad beszélgetni. Előimádkozó: Áldjátok az Örökkévalót, aki áldott! Az álló közösség, majd az előimádkozó: Áldott az Örökkévaló, a megáldott, örökkön-örökké! Ezután le lehet ülni. רירב Áldott vagy Te,* Örök Istenünk, Világ Ura, akinek szavára beesteledik, aki bölcsességével megnyitja a [mennyei] kapukat, ésszerűen változtatja az időt, cseréli a napszakokat, kedve szerint őrhelyükre rendeli a csillagokat az égbolton! Aki a napot és az éjt teremtette, felgöngyölíti a világosságot a sötétség előtt, a sötétséget a világosság előtt, véget vet a napnak, elhozza az éjt, és különbséget tesz nappal és éjszaka között, Seregek Ura a Neve. Elő, mindig létező Isten, mindörökké fog uralkodni felettünk. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki elhozza az estét! תבהא םלוע Örök szeretettel szeretted* néped, Izrael házát, tanra és rendeletekre, törvényekre és jogszabályokra tanítottál minket. Ezért, Örök Istenünk, lefekvéskor és felkeléskor törvényeiddel foglalkozunk, örökké örömöt lelünk ךורב Áldott vagy Te... Az esti Smá-ciklus négy áldásból áll - kettő a Smá előtt, és kettő utána -, míg a reggeli háromból. Ez összesen hét áldás, ennek a zsoltárversnek megfelelően: ״Hétszer naponta dicsértelek...” (Zsoltárok 119:164.) תבהא םלוע Örök szeretettel szeretted... A Talmud ban (Bráchot 11b.) vita folyik arról, melyik a megfelelőbb szó az isteni szeretet leírására: áháuát olám (״örök szeretet”) vagy áhává rábá (״nagy szeretet”). A szefárd rítus Maimonidész után az áháuát olámot tekinti megfelelőnek. Az áskenáz rítusbein az esti imában az áháuát olám, reggel pedig az áháuá rábá (152. oldal) kifejezés szerepel. [Orách Chájim 60:1.)
