Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)

Sáchárit - Reggeli imák

SÁCHÁR1T / REGGELI IMÁK 106 ratot és kegyet találjunk szemedben és mindenki szemében, akivel találkozunk, és jutalmazz meg minket jó tetteiddel! Ál­­dott vagy te, Örök Istenünk, aki jó tettekkel jutalmazza népét, Izraelt! יהי ץוצר Legyen kedvedre, Örök Istenem, őseim Istene, hogy ma és minden nap tarts távol az arcátlanoktól, az arcátlanságtól, a rossz embertől, hamis baráttól, rossz szom­­szódtól, súlyos csapástól, a Gonosz rontásától, súlyos ítélettől, kemény pereskedő féltől, akár népünkből való, akár nem! Izsák feláldozása וניהלא Istenünk, őseink Istene, tarts minket jó emlékezeted­­ben, és küldj nekünk segítséget a magasságos égből! írd javunkra, Örök Istenünk, elődeink, Ábrahám, Izsák és Já­­köb iránti szeretetedet, a szövetséget és tetszésedet meg az esküt, amelyet Ábrahám apánknak tettél a Moriá-hegyen, oda­­adását, amellyel feláldozásra az oltárhoz kötözte fiát, Izsákot, amint az írás mondja: יהיו Mindezek után történt, hogy Isten próbára tette Ábra­­hámot, és így szólt hozzá: ״Ábrahám!”, ő meg azt felel­­te: ״Itt vagyok!” Aztán folytatta: ״Vedd, kérlek, fiadat, az egyetlent, akit szeretsz, Izsákot, és menj el vele a Moriá földjé­­re, hogy feláldozd nekem égőáldozatul egy hegyen, amelyet majd megmutatok neked!” Fel is kelt Ábrahám kora reggel, felnyergelte szamarát, magával vitte két szolgáját és fiát, Izsá­­kot, fát hasított az áldozathoz, azután fogta magát, és elindult arra a helyre, amelyet Isten említett. Mikor harmadnapra fel­­nézett, már messziről látta azt a helyet. Akkor azt mondta szolgáinak: ״Ti csak maradjatok itt a szamarakkal, én meg a fiam elmegyünk odáig, imára hajiunk, azután visszatérünk hoz­­zátok.” Aztán fogta Ábrahám a tűzifát, és fia, Izsák vállára tette, ő meg magához vette a tüzet és a kést, s így mentek együtt ketten. Akkor így szólt Izsák apjához, Ábrahámhoz:

Next

/
Thumbnails
Contents