Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)

Ávinu Málkénu

meg, Örökkévaló, ha Hozzád kiáltok, könyörülj rajtam és hall­­gass meg! Szívem emlékeztetett rád, hogy keressem jelenléte­­det; színed elé szeretnék járulni, Örökkévaló. Ne rejtsd el arco­­dat előlem, ne távolítsd el szolgádat haragodban! Segítségemre voltál, most se vess el, ne hagyj el, segítő Istenem! Ha még apám és anyám is elhagynak, az Örökkévaló magához vesz. Taníts meg, Örökkévaló útjaidra, vezess sima úton, mert lesel­­kednek rám! Ne szolgáltass ki ellenségeim indulatának, hiszen hamis tanúk és gonoszt forralok keltek ellenem. [Eltiportak volna,] ha nem hiszem, hogy látom még életemben az Örök­­kévaló jóságát. Bízz hát az Örökkévalóban, legyen szíved erős és kitartó, bízz az Örökkévalóban! (27. zsoltár) Gyászolók Kádisa Csak közösségben (minjánban) lehet mondani. לדגתי Magasztaljuk és szenteljük meg nagy Nevét [közösség: Ámén!] e világon, melyet kedvére teremtett, érvénye­­sítse uralmát életetek során és egész Izrael élete során, hama­­rosan, már a közeljövőben, s mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén! Legyen nagy Neve áldott örökre és örökkön-örökké! Legyen áldott...] Legyen nagy Neve áldott örökre és örökkön-örökké! Legyen áldott és dicsért, dicsőített és magasztalt, fennkölt és hírneves, imádott és megszentelt a Neve annak, aki Szent, áldott Ő! [Közösség: Áldott Ő!] Áldottabb Ő minden áldásnál, költeménynél, dicshimnusznál és vigaszéneknél, amit a világon mondanak, s ti mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén!] Jöjjön nagy békesség és élet a mennyből ránk és egész íz­­raelre, s mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén!] (Itt három lépést hátrálunk:) Aki a békét teremti magassá­­gaiban, az hozzon békességet ránk és egész Izraelre! Mondjá­­tok végül: ámén! [Közösség: Ámén!] 96 MÁÁRIV / IMA JOM KIPUR ESTÉJÉRE שידק םותי Gyászolók Kádisa: A jegyzetet lásd a 33. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents