Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
71 körül, még pedig rosszul, és a melyeket az új ipartörvénytervezet 760. §-a jelöl meg, még rosszabbul, tekintet nélkül az értékre, mind a sommás eljárás alá és a kir. Járásbíróságok hatásköréhez tartozzanak. Ha a bérleti és haszonbérleti szerződésből folyó jogviták közeli és gyors elintézését oly fontosnak találta a törvényhozó, hogy a sommás eljárás alá utalta, akkor legalább is ép oly fontos az alkalmazott jogigényeinek gyors és közeli elbírálása is és csak következetes marad önmagához a törvényhozás, ha a szolgálati viszonyból eredő kereseteknél sem tekinti a pertárgy értékét, hanem az ilyen pereket mind a járásbíróságok hatáskörébe adja. Ezzel aztán a közelségen felül javít a gyorsaság tekintetében is, mert a sommás eljárás elvileg is, de meg az alább ki- fejtendők szerint gyakorlatilag is gyorsabb, mint a rendes eljárásunkban még mindig kötelező írásbeli eljárás. Mielőtt a gyors igazságszolgáltatás megkívánta reformok részletezésére rátérnék, a közelség követelményének egy részletkérdésére akarok közbevetőleg rámutatni, a melyet az ipartörvény készítőinek figyelmébe ajánlok. Ez az illetékesség kérdése. A tervezet szerint, de meg a jelenlegi jogállapot szerint is, az itt tárgyalt ügyekben annak az ipari (alattom- ban értetődik: illetve kereskedői) üzemtelepnek a fekvése az irányadó, a melyben a munka szerződés szerint teljesítendő volt. Ez azt jelenti, hogy az illetőség a munkaadónak kedvező, holott e perekben védendő és istápolandó az alkalmazott, a kinek mindennapi kenyeréről, fizetéséről van szó, a kinek nincsen módjában a rendes lakhelyétől távol pert folytatni és a perbeli cselekmények ellátásáról akár saját személyében, akár képviselő útján gondoskodni. Különösen igazságtalan ez abban a nem ritka esetben, a mikor a munkaadó egy távoli üzemben, pl. Erdélyben végzendő munkához másutt, pl. Budapesten fogad fel munkásokat, alkalmazottakat, de még mielőtt ezek a munkahelyre elutaznának, arról értesíti őket, hogy közbejött akadályok miatt szolgálataikra nem reflektál. Ezek a szerencsétlen emberek, a kik esetleg eddigi állásaikat, alkalmazásukat ott hagyták, jogigényeiket úgy a mai előzetes iparhatósági, mint a tervezett ipar, illetve kereskedelmi bírósági eljárásban csupán az erdélyi iparható85
