Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
66 A perrendtartás tervezete, mely már a képviselőim elé van terjesztve, igaz ugyan, teljes mértékben honorálja azokat a szempontokat, a melyeket az elébb az ipari bíráskodás általánosítása tekintetében felhoztunk. Tudvalevőleg a per- rendtartás reformja az összes szolgálati pereket értékhatárra való tekintet nélkül, az egyszerűbb és olcsóbb eljárású járásbíróságok elé utalja. Nem számolt azonban a perrendtartás tervezete természetesen az ipartörvény tervezetével, a mely egész más irányban halad, mint a perrendtartás tervezete. Tisztában vagyok azzal, hogy a két kodifikációs munkálat között annak idején egységességet fognak létesíteni, viszont azonban senki sem fogja túlzásnak mondani, ha a jogi közvélemény nevében egy kis magyarázatot kérünk a két munkálat közötti eltérés forrására és arra nézve, hogy milyen formában fog módosulni a perrendtartási javaslatnak idetartozó része. A magyarázat rendes körülmények között benne lett volna az ipartörvény tervezetének indokolásában, mivel azonban a tervezet indokolás nélkül jelent meg, a felvilágosításnak valami más módja lett volna kívánatos. Erre a felvilágosításra már csak azért is szükség van, mert az ipartörvény tervezete 100 K-ig csak birtokon kívül enged jogorvoslatot, azonfelül pedig felebbvitelről beszél, szerinte tehát az ipari bíróságok teljes bírói kognicióval és teljes birói hatáskörei működnének, az a törvénytervezet pedig, a melyet az igazságügyminisztérium a perrendi reform életbeléptetésére nézve adott közre, az ipari bíráskodás, illetve a békéltető bíráskodás mai állapotát veszi kiinduló pontnak és az ipari bíráskodást csak ugyanolyan előzetes, felemás birói aktusnak szánta, a milyen ma. Meggyőződésem, ha most nem is, akkor a legközelebbi jövőben mi is rá fogunk térni arra az útra, a melyet Franczia- ország és Svájcz követnek a hatáskör kérdésében és kívánatosnak tartanám, ha a Magyar Jogászegylet ezt a kérdést napirenden tartaná és alkalmas időben a megvalósításhoz hozzásegítené. 80
