Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
Dr. Besnyő Béla: Tisztelt Teljes-ülés! Dr. Dóczi Sámuel tagtársunk, a kinek tanulságos előadásán most okultunk, magára vállalta azt a nálunk Magyarországon oly hálás feladatot, hogy a negyvenes évek törvény- alkotásait a most szóban forgó kérdésben is követendő mintakép gyanánt állítsa elénk. Én nem tudok laudator temporis acti lenni. Én nem tartom oly elragadónak, oly mintaszerűnek, hogy az alkalmazottak és munkaadók vitás ügyeiben a munkaadók, a kereskedők közül választott három tag bíráskodjék és igenis úgy látom, hogy ez nem a liberalis- musnak ma is követendő alkotása, hanem a lehető legegy- oldalubb, legönzőbb szabályozás. Azt a patriarkalismust, a mely a negyvenes éveknek ezen törvényalkotásában megnyilvánult, bátran tekinthetjük teljesen eltemetettnek, azt föltámasztani többé nem lehet, a munkásosztály ma már nem jóakaratot és jóindulatot kér, hanem jogokat, biróilag érvényesíthető, még pedig független, pártatlan bíróság előtt érvényesíthető, és ekkép biztosított jogokat. A bárom jóakaratú kereskedő Ítélkezésében a mai kereskedelmi alkalmazott nem nyugszik meg és így ismét átadhatjuk a negyvenes évek idevágó törvényalkotását az örök pihenésnek, a melyben csak a régi törvényhelyeknek nálunk oly népszerű idézése zavarta meg. Az ipari bíráskodás, az alkalmazottak és főnökeik jogvitáinak eldöntése, modern, aktuális kérdés, melyet bátran letárgyalhatunk minden archaistikus vonatkozás nélkül. Nem veszítünk vele semmit, ha nem tekintjük hazafias kérdésnek és nem vonjuk bele a negyvenes éveknek épúgy külföldi 5* 81