Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
65 bíráskodás első szervezete. A kereskedő és iparos tulajdonképen kívül esett a rendeken és hogy olcsó és gyors bíróságot adjanak neki, megszervezték az ipari bíráskodást. Tehát felülről, úgyszólván rájuk oktrojálták ezt a bíráskodási formát és ha honoráltak is vele gazdasági érdekeket, akkor legfeljebb a munkaadó érdekét vették figyelembe. Most, a mi napjainkban az ipari bíráskodás kiépítésére irányuló törekvések alulról keletkeznek. Az alkalmazottak soraiból. Régen tehát főleg hatalmi, mellesleg gazdasági szempontok irányították az ipari bíráskodásra vonatkozó törekvéseket, most szocziális, ezenkívül a bírói szervezetbe is behataló evolu- cionális törekvések kerülnek túlsúlyba, a melyeknek jelszava a bírói munkának czélszerű megosztása, az anyagi jog egyes különálló matériáinak körülhatárolása és különálló művelése. Vegyük ki tehát az ipari bíráskodást abból a keretből, a melybe ma már nem illik bele. És teremtsünk abból az ipari bíráskodásból, a mely régen társadalmi osztályoknak egymással való szembeállítását fejezte ki, teremtsünk belőle olyan bíráskodási területet, a mely jogi matériának jogi matériával való szembeállítását akarja kifejezni. Akkor az ipari bíráskodásból, a melynek háttere régen a társadalomnak kasztok szerinti megoszlása volt, most társadalmi tagozódás szempontjából teljesebb, színtelen és személytelen karaktere lesz, mert egy pinczér és egy jelzálog- banki igazgató munkaviszonybeli személyes bírósága egy és ugyanaz lesz. Ép ezért az illetékes körök jóakarata figyelmébe ajánlanám a 760. §. oly értelmű módosítását, hogy e kivételes és kedvezményes eljárás felölelje a szolgálati szerződésnek egész területét és ezenkívül a munkaszerződésnek amaz alakjait, a melyeknél a munkavállalónak önálló, saját munkatelepe nincs, a melyek tehát csak forma szerint vállalkozási szerződések, lényegükben azonban szolgálati szerződések. Ez volna az egyik észrevételem. Másodsorban utalni akarok arra a disszonanciára, mely a most készülő polgári perrendtartás és az itt szóban levő ipartörvénytervezet között az ipari -bíráskodás kérdésében tapasztalható.-298 7!l О
