Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
Dr. Dóczi Sámuel: Tisztelt Teljes-ülés ! Pap Géza osztálytanácsos-biró úr tanulságos előadásában igen érdekesen világította meg az ipari biráskodás kérdésének mai állását az összes művelt európai államokban és széleskörű összehasonlítást vont a magyar ipari biráskodás jövendő helyzete és mai állapota között. Én a teljes-ülés engedelmével az előadást olyan históriai anyaggal egészíteném ki, a mely a kérdés tárgyalásánál és legislativ rendezésénél több figyelemreméltó szempontot nyújthat. A tervezet szerkesztője az előkészitő munka során figyelmen kívül hagyta, hogy a magyar törvényhozás már 1840- ben foglalkozott az ipari biráskodás feladatával és az ipari bíráskodást már akkor olyan alapon szervezte, a mely ma is sokban mintaképe lehetne a kérdés megoldásának. Szives engedelmükkel szóról-szóra idézem az 1840. évi XVI. és XVII. t.-ez. idetartozó §-ait. «Midőn a kereskedő és segéde közt panasz támad, a panaszlott a sz. k. városokban és első biróságu hatósággal felruházott rendes tanácsú mezővárosokban a tanácshoz, egyebütt pedig a járásbeli szolgabiróhoz személyesen idézendő, s a per akár ez a viszonos tartozások meg nem tartását, akár a bérfizetésnek megtagadását illeti, mindig szóval sommásan elintézendő, s az Ítélet legfelebb harmad napon végrehajtandó. A meg nem nyugvó félnek szabadságában áll ügyét birtokon kívül rendes per útján kereshetni. 33. §. Oly helyeken pedig, a hol a kereskedői kar nagyobb, a helybeli hatóság három köztekintetü tagot nevezhet ki, a kereskedők közül az ily viszálkodások elintézésére. Ezen n
