Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
59 tagok egyedül ezen ügyeket haladék nélkül, előlege в vizsgálat után elintézendik, és ha szükséges; az illető helybeli hatósághoz itéletök rögtöni végrehajtásáért folyamodni fognak, a helybeli hatóság pedig ezen folyamodásnak tüstént eleget teend. 34. §. Ezen három tag elintézésében meg nem nyugvó félnek a rendes per útja birtokon kívül marad fel.» A gyárak jogviszonyairól szóló XVII. t.-cz. 7. §-a szerint: «А mi különben a kereskedők és segédszemélyzetök közti kölcsönös viszonyokról az illető törvényczikkely 32., 33. és 34. §§-aiban rendeltetett, az a gyártókra és segédszemélyzetökre is kiterjed.» Ebből a két törvényből több figyelemre méltó tanulságot vonhatunk le. Látjuk elsősorban azt, hogy a magyar törvény- hozás intézőiben már akkor is meg volt a helyes érzék az ipari élet fontos kérdéseinek és érdekeinek méltányolására és a magyar törvényhozás helyes érzékkel igyekezett ezeket az érdekeket honorálni. Sajnos, hogy nélkülöznünk kell a két törvény hatásainak megbirálására alkalmas kritikai anyagot és még nagyobb kár, hogy a szabadságharcz leverése után következő osztrák rezsim teljesen eltörülte az itt talált jogszolgáltatási szervezetet és annak körében különösen az ipari bíráskodás intézményét. Erről az 1840. évi magyar törvényről az ipartörvénytervezet 10 kötetes anyaggyüjteménye sem emlékezik meg. Az anyaggyüjtemény a hazai ipari joganyag igen értékes kompilácziójánál kezdő időpontnak az 1884. évet veszi. Ezt — bár jelentéktelen dolognak látszik — azért akarnám szóvá tenni, mert ha meg is engedjük, hogy az ipari köz- igazgatás adminisztratív érdekű részleteinek szempontjából nincs jelentősége a megelőző idők ipari joganyagának, illetve a joganyag oknyomozó kritikájának, annyit kétségtelenül és teljes biztossággal megállapíthatunk, hogy viszont a polgári jogszolgáltatást érintő részletek a jövő szabályozás szempontjából több tekintetben tarthatnak igényt számbavételre. Hiszen nem kell bővebben kifejtenem, hogy bármel ország iparának fejlesztése, az ipari munkásviszonyokra ki73
