Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
? 53 kedésének méltánytalanságát növeli ezm szakasznak azon intézkedése, hogy a békéltető biróság a ; eljárás megindítása előtt vagy folyama alatt kötelezheti a f< leket az eljárási költségek vagy azok egy részének lefizeté sére, vagy letételére végrehajtás terhe mellett. Nyitva hagyja azonban a tervezet a zt a kérdést, mi történik abban az esetben, ha a felek ezt az összeget le nem fizetik és az rajtuk végrehajtás útján nein vehető be. Köteles-e a biróság azért a békéltetést lefolyt« tni, vagy sem, és ha igen, ki fedezi a költségek behajthatatla 1 részét. Nem hagyhatom megemlítés nélkül ezen szakasznak azt az intézkedését sem, hogy a békéltetési eljárásban a kép- viseltetésnek költségei a saját féllel szímben sem állapíthatók meg még az esetben sem, ha a felek és képviselők díjazása tekintetében előzetesen megegyeztek. Ez tulajdonképen nem egyéb, mint az ügyvédi képv seletnek ha nem is megtiltása és kizárása, de igen nagy mi rtékben való megnehezítése. A költségmegállapítás e tilalmának nem az a czélja, hogy a munkásokat ügyvédi képviseletből származó költségek ellen megvédje, meit a költségek a munkaadók terhére sem állapíthatók meg. A tilalom egyedüli forrása tehát az ügyvédek elleni bizalmatlanság, a kikről az a hiedelem van elterjedve, hogy az egyezségeknek útjában állanak. Érdekes az 568. §. azon intézkedése, hogy a felek alávethetik magukat bármely iparbirósági elnöknek illetékessége alá. Ez következik legalább az 568. §. azon intézkedéséből, hogy az iparbirósági elnök vagy iparfelügyelői teendőkkel megbízott közeg tartozik a békéltető vagy választott bírói eljárást megindítani, vagy az eljárásban az elnöki tisztet elvállalni, ha mind a két fél kéri őt fel arra. A szakasz nem mondja, hogy az illetékes iparbirósági elnök köteles ilyen közös felkérésnek eleget tenni, a miből következik, hogy a felek az ország bármely iparbirósági elnökéhez vagy iparfelügyelői teendőkkel megbízott közegéhez fordulhatnak. Hogy a tervezet czéltudatosan tervezi-e ezt a szabad választást, vagy szövegezési pongyolasággal állunk-e szemben, azt eldön67