Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
54 teni a szakasz szavai alapján nem tudom. A szöveg pongyolaságára vélek következtethetni abból, hogy a tervezet jogi terminológiája mindvégig igen pongyola. E tekintetben is csak példákra szorítkozom és felhívom a figyelmet az 581. § ra, melynek szövegezéséből nem tűnik ki, hogy a békéltető bíróságot egészében vagy csak annak elnökét illetik-e meg azok a jogok, a melyek perrendtartásunk értelmében a perbíróságot illetik. Hivatkozom továbbá az 559—562. §-okra, a mely szakaszokban ugyanaz a bét sor négyszer ismétlődik szóról-szóra. Hivatkozom a tervezet XXXVIII. fejezetére, a mely a felállítandó bíróságokat állandóan «ipari, illetve kereskedelmi bíróságok»-nak nevezi. Nem folytatom a részletek felsorolását, hanem áttérek a választott bírói eljárásra. Csak néhány szót kell erről a kérdésről mondanom,- melyről a tervezet is csak egyetlen egy szakaszban (564. §.) intézkedik. E szakasz mindössze azt mondja, hogy a felek írásbeli szerződésben megállapodhatnak, hogy a mennyiben a békéltető eljárás nem vezetne megegyezésre, a vitás ügy választott bírói döntéssel intéztessék el. Ez a szakasz is klasszikus példája a tervezet pongyolaságának. Ugyanis a tervezet sehol máshol a választott bírói eljárásról külön nem intézkedik, hanem mindenütt a békéltető eljárásról és választott bírói eljárásról együttesen. Az eljárás tehát a választott bírói eljárásban mindvégig ugyanaz, mint a békéltető eljárásban. Felmerül tehát elsősorban az a kérdés, hogy mi czélja van annak, hogy a tervezet mindvégig megkülönbözteti a békéltető eljárást a választott bírói eljárástól, ha a két eljárás között absolute semmi különbség nincs az ítélet kötelező erejét kivéve. Nézetem szerint sokkal egyszerűbb konstrukczió volna, ha a törvény csakis a békéltető eljárásról beszélne és a békéltető eljárásról intézkedő szakaszok után helyezné az 564. §-t azzal a módosított szöveggel, hogy a felek szerződésileg kötelezhetik magukat arra, hogy a békéltetési eljárás folyamán hozott Ítéletet magukra nézve kötelezőnek elfogadják. Ez látszólag csak formalitás, de ez a formalitás a teres