Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
46 sen eltérő eljárások lesznek a békéltető és választott bírósági eljárásban. Vegyük már most bírálat alá az egyes eljárásokat. A békéltető eljárásban két körülmény lep meg minden jogászt. Az egyik, hogy a békéltető eljárást a tervezet sok esetben kötelezővé teszi, a másik, hogy a békéltető eljárás folytán hozott ítélet a felekre nézve nem kötelező, ha mindkettő el nem fogadja. Ez a két intézmény (kötelező békéltetés és nem kötelező ítélet) mindenekelőtt egymással ellentétben áll. Mi czélja van a kötelező békéltetésnek, ha maga az ítélet nem kötelező a felekre nézve ? És továbbmenve; mi czélja a kötelező békéltetésnek, ha a bíróság nem is köteles ítéletet hozni, oly esetekben, midőn a szavazatok egyformán oszlanak meg. Nagyon jól tudom, hogy a tervezet szerkesztőinek mi a válasza ezekre a kérdésekre. Azt mondják, hogy a jogilag nem kötelező ítéletnek nagy erkölcsi súlya lesz, a melynek nyomása alól vagy egészben, vagy legalább részben nem fogják magukat a felek kivonhatni. Reá fognak továbbá mutatni arra, hogy más országok is törvénybe iktatták a jogilag nem kötelező ítélet intézményét a békéltető eljárásban. Felszólalásom kereteit messze túlhaladná, ha én e helyütt az egyeztető és döntő bíróságok (és hivatalok) történetét, ha csak dióhéjban is előadnám, vagy ha a tervezet békéltető eljárását a külföldön szabályozott összes eljárásokkal összehasonlítanám.' Csak egy általános megjegyzésre szorítkozom. A tervezet két helyes út között választhatott volna. Vagy levonhatta volna a tanulságokat a külföldi fejlődésből, külföldön már bevált eljárás létesítésével, vagy pedig oly eljárást konstruálhatott volna, mely figyelembe veszi a mi specziális hazai viszonyainkat, fejletlen csenevész iparunkat, melynek alig van néhány nagyobb góczpontja. A tervezet azonban teljesen figyelmen kívül hagyja hazai viszonyainkat és oly eljárást konstruál, mely valamicskét reczípiál a külföld összes hasonló intézményeiből. Nagyon tanulságos, ha a tervezet intézkedéseit összehasonlítjuk a német békéltetési eljárással. 60
