Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
Az összehasonlítás kapcsán igyekszem kimutatni a tervezetben szabályozott eljárás nagy hiányait. A leglényegesebb különbség a két eljárás között az, hogy a német egyeztetés soha sem kötelező. A felek tetszésére van bizva igénybe akarják-e venni vagy sem. Az eljárás csak mindkét fél közös kérelmére indul meg, és ennek daczára sem kötelező az eljárás folyamán hozott ítélet. Az én meggyőződésem már most az, hogy a német rendszerben, ahol maguk a felek kérték a békéltetést önkényt, minden kényszer nélkül, van moralis súlya az ítéletnek, mert azáltal, hogy a felek maguk kérik a békéltetést, egyrészt bizalmuknak adnak kifejezést a bíróság iránt, másrészt alkalmasnak tartják a vitás kérdést a bírói eldöntésre. A német eljárással ellentétben a mi tervezetünk a felekre a békéltetést rákényszeríti. Ha ilyen kényszereljárás befejezését egy nem kötelező ítélet képezi, úgy meggyőződésem szerint az ítéletnek a legtöbb esetben nem lesz elég súlya, hogy a pervesztes felet engedelmességre kényszerítse. A német rendszerrel szemben a kötelező békéltetés hívei reámutatnak arra, hogy a felek önkényt nem igen fordulnak a békéltető bírósághoz. Pl. 1905-ben Németországban mindössze 128 sikeres egyeztetés történt, az ítéletet pedig a felek csak 14 esetben fogadták el. Ha meggondoljuk, hogy 1905-ben Németországban 387 Gewerbegericht működött, úgy azoknak eredménye az egyeztetés terén szinte teljesen jelentéktelennek mondható. Kérdés már most, hogy a német rendszerrel szemben eredményesebb-e a kötelező békéltetési eljárás? A kötelező békéltetés egy nagy hátrányára már reámutattam, a mely abból áll, hogy az ítélet moralis súlyából sokat veszít, ha a felek nem önkénytes alávetése idézte azt elő, hanem az állam kötelező parancsa. Még ennél is sokkal nagyobb hátránya a kötelező békéltetési eljárásnak, hogy nem minden kérdés alkalmas a gazdaság mai structurája mellett arra, hogy vita esetén Ítélettel döntessék el. Nem szabad elfelejtenünk, hogy munkaadók és alkal47 6i