Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

37

ha kellő formában, megfelelő vezetés mellett a jogtudó elemmel együtt működik közre.

Azt az általánosan felhozott érvet, mely a jogtudó bírónak az élet ismeretének hiányát rója fel hibájául, én a magam részéről általánosságban túlzottnak tartom. A biró általában épp úgy ismeri az életet, a társadalom felfogásait, az egyén szükségleteit, az ember örömeit és fájdalmait, mint más ember, sőt épen foglalkozása, a különböző társadalmi és érdekköröknek előtte lefolyó perei, mélyebb betekintést engednek neki az élet különböző viszonyaiba, mint más embernek. Természetesen, ha azt kívánjuk, hogy a biró épp úgy ismerje a mezei gazdálkodás legkisebb részleteit, mint a mezőgazda, az ipar legkisebb részleteit, mint az illető ipart űző, a kereskedelem legkisebb részleteit, mint az, a ki épen a kereskedelemnek ezt az egy bizonyos ágát gyakorolja, akkor a bírótól lehetetlenséget követelünk. Hiszen maga a szakértők intézménye is igazolja azt, hogy az eljárás kiképzésénél számot vetünk azzal, hogy a biró sem lehet mindenttudó és ítéletében bizonyos ügyekben támogatásra szorul. A szakértő az egyik felfogás szerint nem bizonyító eszköz, hanem a bírónak a társa, segédje az ítélkezésben. Közel fekszik tehát az a gondolat, hogy ha a biró ilyen társra, segédre szorul, ezt melléje ültessük a bíróság padjára, hogy vele együtt eszmecsere és kölcsönös meggyőzés útján állapítsa meg az igazságot.

Oly perekben, melyekben specziális műszaki ismeretek szükségesek, a laikus és jogtudó elemnek ily együttműködése czélszerűnek is mutatkozott. De czélszerű és kívánatos oly ügyekben is, a hol szocziális ellentétek kiegyenlítéséről van szó.

Az igazságszolgáltatás jóságának egyik legfontosabb kelléke, hogy megnyugvást idézzen elő a felekben, bizalmat keltsen bennük abban az irányban, hogy ott, a hol egyik osztály a másikkal, egyik nagy érdekközösség a másikkal áll szemben, annak az osztálynak, annak az érdekközösségnek felfogása, szószólóra találjon a bíróság kebelében is.

És ilyen kérdés az is, a melynek eldöntése az ipari biró51