Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
38 ság hatáskörébe van utalva: a munkaadók és munkások között ebből a viszonyból keletkező peres ügyek. A jogtudó és laikus elem ily együttműködése mellett érvényre jutnak a mindkét elemben rejlő előnyök és háttérbe szorulnak azok a hátrányok, a melyek akkor mutatkoznak, ha a bíróság csakis laikusokból vagy csakis jogtudó elemekből áll. A laikus részvétele kizárja az ügy sablonszerű elintézését és rászorítja a bírót, hogy nézeteit, gyakorlatát állandóan revideálja. A bírói szervezet szempontjából a laikus elem részvételének még egy másik nagy előnye is van, a mit rendszerint nem szoktak eléggé hangsúlyozni. A fejlődés iránya ellenállhatatlanul oda visz, hogy a bírói erőkkel lehetőleg takarékoskodni kell; első fokon a több bíróból álló tanácsokat a lehető legritkább esetekben kell igénybe venni, a felebb- vitelt pedig lehetőleg korlátozni kell. Ennek pedig kétségtelenül meg vannak a maga hátrányai, ha máskép nem ellen- sulyoztatnak. Ezt az ellensúlyt megtaláljuk, ha első fokon a biró mellé odaültetjük a laikusokat is. A felebbvitel korlátozása pedig nagyon meg van könnyítve, ha az első fokon a laikus elem részvétele biztosítható. Legalább is a fejlődés azt mutatja, hogy a felebbvitel nagyobb mérvű korlátozása csak ily esetekben keltett megnyugvást. És bármikép is gondolkozzanak egyesek az esküdtszék intézményéről, kétségtelen, hogy a felebbvitel oly nagy mérvű korlátozása, a minőt az esküdtszéki Ítélet ellen minden perrendtartás meghonosított, esküdtszék nélkül sohse lett volna keresztülvihető. Csak egy érdekes példát akarok felhozni arra nézve, hogy a jogtudó és laikus elem együttműködése bizonyos esetekben mily üdvös hatást gyakorolhat. A franczia-német háború folyamán Páris ostroma teljesen megbolygatta a városban a bérbeadók és bérlők közti jogviszonyokat. A lakók százezrei az ostrom alatt kénytelenek voltak otthagyni lakásaikat és megtagadták a lakbér fizetését. Az ebből eredő perek száma oly nagy volt, hogy előre látható volt, hogy ez a párisi bíróságokat évekre megakasztja működésükben. Ekkor Duffaare igazságügyminiszter 1871. évben ezekre a perekre, törvényhozási úton, a békebiró elnöklete alatt, két bérbeadó 52
