Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
14 tistikájában is jelentkezik, a mely szerint az ipari bíróságoknál a munkások és alkalmazottak aránytalanul nagyobb számban keresnek jogsegélyt, mint a munkaadók. Ha semmi más nem, ez az egy tény magában is elég bizonyíték volna a mellett, hogy az ipari bíráskodás behozatalára nekünk is feltétlen szükségünk van. Szükségünk van reá nemcsak azokból az igazságszolgáltatási szempontokból, a melyekre az eddigiekben röviden reámutatni szerencsénk volt, hanem szükségünk van első sorban ama rendkívüli társadalmi jelentőségéhez képest, a melyet az betölteni hivatott, mint úgyszólván legfontosabb jogvédelmi eszköze a munkásosztálynak. Ez az osztály ugyanis a fennálló társadalmi renddel a magánjog egyéb vonatkozásai, az örökjog, a házassági jog és más személyi jogok szempontjából általában csak laza összeköttetést tart fenn és az uralkodó társadalmi rend keretében érdekeinek jogos kielégítését főként abban keresheti és találhatja meg, ha munkaviszonyából származtatott igényeit saját osztályfelfogásának és osztályérdekének megfelelő érvényesítésével, egyszersmind gyorsan és olcsón, bírói megállapításra és esetleg kényszerteljesítésre juttathatja. A munkásosztálynak azzal a megnyugtató tudatával, hogy jogának érvényesítésére neki is van módja és alkalma, nem csak állampolgári öntudata fokozódik, hanem erősödik benne a ragaszkodás is a fennálló társadalmi rendhez és csökken forradalmi hajlama, ha a békés eszközök kényelmesebb útja kínálkozik. A strikeoknak egyik állandóan szivárgó forrása, orvoslásra nem talált sok jogtalanságnak nyomán keletkezett, de kényszerűségből elfojtott bosszúságok hirtelen kitörése lesz elkerülhető ezen az úton, a mely a társadalmi béke fokozásával a gazdasági termelési rend egyenletességéhez, nyugodtabb fejlődéséhez is vezet. Jól mondja a franczia munkaügyi hivatalnak nagyszabású jelentése, hogy «bizonyára igazuk van azoknak, a kik Francziaországban az ipari bíróságoknak tulajdonítják az iparnak a XIX. század folyamán élvezett aránylagos békességét. Ez az intézmény elkerülhetővé tett számos részleges munkabeszüntetést. Mert ki nem tudná, hogy a megoldás nélkül maradt apró súrlódások ismétlődése hozza létre időse
