Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
15 vei azt az elkeseredettséget, a melyből a munkabeszüntetések származnak. Ha az igazságszolgáltatás távol van és drága, a munkás időlegesen beletörődik ugyan sorsába, de a bosszúságok felhalmozódnak, hogy egy napon, talán valamely alárendelt jelentőségű vita alkalmából kipattanjanak.» Az ipari biráskodási eljárás az eddigiekben kifejtett czél- jait csak úgy valósíthatja meg, ha a megfelelő szervezeti intézkedésekkel jár együtt. E szervezeti intézkedések kérdése szükségképen rávezette a tervezet szerzőjét annak a bírósági szervezetnek méltatására, a mely az ipari szakbiróságnak részletekben sok irányban eltérő, a lényeges alapelvekben azonban megegyező alkatát tünteti fel a franczia, belga, német, osztrák, olasz nemzeteknél egyaránt. Nem kívánjuk a javaslat bírálatának egyetlen előadásba összeszorított keretében mind e nemzetek említett intézményének részletes összehasonlítását nyújtani, csak annyit legyen szabad elmondanunk, a mennyit szükségesnek vélünk a tervezet intézkedéseinek helyes megértése végett és a külföldi tapasztalatok mértékének hazai viszonyainkra való alkalmazása felől alkotandó helyes Ítélet czél- jából. Mindenekelőtt reámutatunk arra, hogy az ipari szak- biróság eszméje Francziaországból indult ki. Az első szak- bíróságot —■ conseil de prud’hommes — 1806. évben állították fel Lyonban, azzal a hatáskörrel, hogy a selyemgyárosok és munkásaik között keletkező kisebb jogvitákat békésen elintézze vagy pedig Ítélettel eldöntse. Utóbb több más franczia városban is létesítettek ipari biróságokat. Ezeknek szervezetét és hatáskörét, valamint egyéb jogviszonyait a törvények és rendeletek egész sorozata szabályozta. Legutóbb az 1907 márczius 27. napján kelt törvény mint teljes szervezeti törvény, felölelte az összes korábbi rendelkezéseket és ezenkívül fontos újításokat is tartalmaz. Az ipari bíróság Francziaországban mai napig nem a rendes bírósághoz csatlakozó intézmény, hanem teljesen különálló szervezet; ily bíróság felállítását a köztársaság elnöke rendeli el az igazságügyi és munkaügyi miniszterek előterjesztésére, minden olyan községben, a hol a községi 29
