Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
8 mozzanatát áthelyezné oda, a hol a jelenleg érvényes peres eljárás szabálya szerint az folytatódik. De a mily egyszerűnek és könnyűnek látszik e törvénymódosítás, oly kevéssé felelne meg a kielégítésre váró jogos érdekeknek. Az ipari munkaviszonyból eredő jogvita természete nem bírja el a kizárólagosan ítélő szakbíró jogi dogmatizmusát, nem bírja el a perjog minden esetben egyképen alkalmazandó formalizmusát, nem birja el a polgári per hosszadalmasságát és költségeit. Mindezeket a nehézségeket az esetek túlnyomó részében nem szüntetné meg az sem, ha az ipartestületek kebelében működő békéltető bizottságok hatásköre és eljárása az ipartestületek tagjai és ezek segédei és tanonczai között a munka-, illetőleg tanviszonyból keletkező jogvitákra fenntartatnék vagy akár kiterjesztetnék. Eltekintve ugyanis attól, hogy, mint fenn kimutattuk, ipartestületi tagoknál az ipari alkalmazottaknak csak aránylag kisebb része áll alkalmazásban, maga az ipartestületi békéltető bizottságok működése is hovatovább kevésbbé felel meg a létesítésük főindokául szolgáló annak az alapeszmének, a mely a feleknek hivatásuk körében a békéltető bizottság tagjai iránt kifejlődött bizalmát a békés megegyezés czéljaira kívánja értékesíteni. Minél inkább szűnik az a patriarchális viszony, a mely a czéhrendszer maradványaként a kisipar tényezőit egymáshoz fűzi, annál inkább halványodik az ipartestület békéltető-bizottságainak erkölcsi ereje, annál inkább csökken a bizottságok békéltető hivatásának sikere. Jellemző és meggyőző adat erre nézve az, hogy a nagyobb iparosságú városokban, a hol a mesterek és segédek között lazább a viszony, az ipartestületi békéltető bizottságok aránylag kevesebb ügyet tudnak békés úton elintézni. Azok között pedig, a melyeket nem egyezséggel, hanem határozattal intéznek el, az említett nagyobb iparosságú helyeken aránylag több az olyan határozat, a melyben a felek nem nyugszanak meg, hanem a törvény rendes útján keresnek orvoslást. így hazánkban az 1907. évben az ipar- testületi békéltető bizottságok összesen 8746 vitás ügyet intéztek el, ebből 3808-at békés úton, 4938-at határozattal; az utóbbiak közül bírói úton csak 878-at támadtak meg a 22
