Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
9 felek. Ha ezekből az adatokból kiragadjuk Budapest különleges adatait, ezt látjuk, hogy Budapest ipartestületei 1907. évben 2040 ügyet intéztek el, ezek közül 465 esetben a felek a törvény rendes útjára terelték az ügyet. E szerint országos átlagban az ipartestületi békéltető bizottságok előtt folytatott ügyeknek csaknem fele békés elintézést nyert. A határozattal elintézett ügyeknek pedig országos átlagban csupán mintegy ötödé került a törvény rendes útjára, vagyis bíróság elé. Ha pedig az ipartestületek előtt folytatott összes ügyeknek a birói útra került ügyekhez való arányát tekintjük, akkor azt látjuk, hogy országos átlagban az ügyeknek csak egytized részét, ellenben Budapesten több mint egynegyedrészét vitték a felek a bíróság elé. Hasonlóképen Pozsony, Pécs, Győr, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár városokban aránylag kevés a békés úton és jóval több a határozattal elintézett ügyek száma. Kassán pl. 1901. évben egyetlen esetben sem sikerült a békítés, hanem mind a 63 ügyben, a mely a békéltető bizottság elé került, határozathozatal vált szükségessé. Ezeknek a tapasztalatoknak útmutatása alapján a törvényjavaslat szerzője helyesen jutott arra az elhatározásra, hogy a közigazgatási hatóság bíráskodását a magánjogi pereknek itt szóban levő nagy csoportjából ki kell küszöbölni, az ipartestületi békéltető bizottságok bíráskodását és a mindezekkel együtt járó kétszeres eljárást meg kell szüntetni és olyan eljárásról kell gondoskodni, a mely a rendes bíróság jogtudó vezetésével, az osz+.ályérdekeik öntudatára ébredt ipari munkaadók és alkalmazottak kiegyenlítő közreműködését az eljárás első szakától kezdve biztosítja. Ha azt kérdezik, hogy mik az ily eljárás előnyei, úgy teljes határozottsággal válaszolhatjuk, hogy mindaz, a mi a jó, gyors és olcsó igazságszolgáltatást értékessé teszi. A mi az elsőt, t. i. az igazságszolgáltatás jóságát illeti, valóban nehéz annál jobb peres eljárást szervezni, mint a mely a vezető biró jogi tudását egybe fűzi a bíróság többi tagjának a concrét életviszonyokat felölelő ismereteivel. Ez az eljárás olyan kölcsönhatást fejleszt élet és tudomány között, a mely üdvös eredményeket teremteni hivatott, egyrészt abban az 23
