Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
5 nézve, hogy az 1907. év végén a szoros értelemben vett Magyarország területén, vagyis Horvát- és Szlavonországon kívül csak 345 ipartestület állott fenn és 10 vármegye van, a melynek területén ipartestület egyáltalán nincs. Az ipartestületekbe pedig összesen 116,879 mester, 152,384 segéd, 74,352 inas, összesen tehát 343,615 egyén tartozott. A békéltető bizottságok pedig még lassabban tudtak elterjedni, mint maga az ipartestületi intézmény; így még 1906. évben is 39 ipartestület volt, a mely békéltető bizottságot egyáltalán nem alakított és ezeken kívül sok helyütt meg van ugyan alakítva a békéltető bizottság, de egész éven át sem működik. E szerint az ipari munkaadóknak és alkalmazottaknak csak kisebb része az, a mely egyáltalán az ipartestületek kebelében szervezett békéltető bizottságok döntését igénybe veheti, míg az összes többi ipari munkaadók és alkalmazottak és pedig az ipartörvény 1. §-a értelmében ideértve a kereskedelmieket is, az iparhatóságnál, tehát közigazgatási hatóságnál kénytelenek igazukat keresni. Az iparhatóság eljárására utaltak száma pedig kétségtelenül abban az arányban emelkedik, a mely arányban hazánk nagyipara a kisiparral szemben fejlődik és így mind több és több alkalmazottat foglalkoztat és abban az arányban, a melyben a hazai kereskedelem fejlődésével szaporodik a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak száma is. Hiszen az ipartörvény módosításának czéljaira készült statistikai felvétel szerint csak a gyári munkások száma 253,209, tehát jóval több, mint az ipartestületek kötelékébe tartozó segédek és tanonczok száma együttesen. Még inkább megvilágítja állításunkat az 1900. évi népszámlálás eredménye, a mely szerint a bányászat, kohászat, ipar, kereskedelem és közlekedés köréhez összesen 1.430,325 egyén tartozott, a mely számnak az ipartestületekhez tartozók csak mintegy Vrészét teszik. Elismerve egyébként, hogy az ipartestületek kebelében szervezett békéltető bíráskodás helyes alapgondolatból indul ki, mégis abban az alakjában, a melyben azt a törvény a rendes peruton való jogsegélylyel egészítette ki. semmivé teszi az intézmény összes előnyeit és az végeredményben nem 19
