Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
4 «Az iparosok és a tanonczok, segédek vagy munkások között felmerülő azon súrlódások és vitás kérdések, melyek a munka- vagy tanviszony megkezdésére, folytatására vagy megszűnésére, annak tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére, a munka- vagy tanviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak, az elsőfokú iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága által minden felebbezés kizárásával döntendők el. Az iparhatóság, illetőleg a békéltető bizottság határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll a határozat kihirdetésétől számítandó nyolcz nap alatt igényeit a törvény rendes útján érvényesíteni, mi által azonban a határozat végrehajtása nem gátoltatik.» Ez a törvényes rendezés, a mely az egykorú osztrák törvényes rendnek, t. i. az 1859. évi osztrák ipartörvénynek és az ahhoz fűződő és 1883. évi márczius 15. napján kelt novellának hű utánzata, jelenlegi igényeinknek már nem felel meg, sőt az abban részben megnyilvánuló helyes alapeszme daczára nem volt az megfelelő kezdettől fogva sem. Helyeseljük ugyanis azt az alapeszmét, hogy azoknak az iparosoknak, a kik ipartestületeket alakítottak, úgyszintén ezek segédeinek, valamint tanonczaiknak biztosítja az autonom bíráskodás előnyeit, a melyeket alább részletesen kell kifejtenünk; de sajnálkozással kell megállapítanunk, hogy azok a remények, a melyeket a törvényhozó az ipartestületek békéltető biráskodásához fűzött, nagyrészt meghiúsultak, csak úgy, mint az ipartestületek jövőjéhez fűzött várakozások egyáltalán. Nem tartozik jelen feladatunk körébe, hogy részletesen beszámoljunk azokról az általános okokról, a melyek ezt a meddő fejlődési irányt eredményezték, de reá kell mutatnunk magára a sajnálatos tényre, a mely szerint a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosoknak aránylag csak kisebb része élt azzal a joggal, hogy ipartestületekben szervezkedjék és így már eleve is ki van zárva, hogy még a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok és alkalmazottaik is valamennyien élhessenek az ipartestületi békéltető bizottságok eljárásának előnyéivel. Jellemző adat erre 18
