Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
Dr. Pap Géza előadó: Tisztelt Teljes-ülés! Midőn a Jogászegylet megtisztelő felhivása alapján birá- lat alá veszszük az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről szóló törvényjavaslatnak az ipari bíráskodásra vonatkozó fejezetét, mindenekelőtt azt a kérdést kell feltennünk, hogy az ipari munkaviszonyból keletkező jogviták eldöntésének jelenlegi törvényes állapota mennyiben felel meg a tényleges szükség igényeinek. Ha abból indulunk ki ugyanis, hogy a jog anyagi vonatkozásában nem egyéb, mint az élő társadalomban működő erők egyensulyozója, úgy szükségképen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy törvénymódosításra csak akkor és annyiban van szükség, a mikor és a mennyiben a társadalmi tényezők megváltozása, egyensúlyuk megzavarodása, ezzel szemben pedig a létező jogeszközök alkalmatlan és elégtelen volta a törvénymódosítást szükségképen parancsolja. Az újítás, mint önczél, nem lehet elfogadható oka valamely törvény módosításának és kétségtelen, hogy nem tesz jó szolgálatot az a törvényhozás, a mely egyéb, eltérő viszonyok közt élő társadalmak ott bevált intézményeit átülteti, ha ezek az új életviszonyokban éltető, termékenyítő talajt nem lelnek. Ezeket szem előtt tartva, véleményünket abban fejezhetjük ki, hogy hazánkban az ipari munkaviszonyból származó jogviták eldöntésének jelenlegi rendszere és szervezete egyáltalán nem kielégítő, a törvénymódosítás tehát szükséges. Az ipartörvényt tartalmazó 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a akként rendelkezik, hogy 17 1*
