Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
54 cselekményt ne végzett légyen el, hanem azon objectiv előfeltétel mellett is, hogy fizetéseit beszüntette légyen. Mélíóz- tatik tudni, hogy a fizetések beszüntetésének a ténye fennálló csődtörvényünk szerint egyáltalában nem csődnyitási ok nem kereskedőnél. Ha tehát egy nem kereskedőnél a kényszeregyezségi eljárás kizárólag ezen a czímen indul meg és ha a nem kereskedőnek ez a kényszeregyezségi eljárási próbálkozása nem sikerült, akkor ott vagyunk annál a kárhoztatott, rossz, elkerülni kívánt csődnél olyan esetben is, a mikor a jelenleg fennálló csődtörvény szerint a csődöt nem lehetett volna megnyittatni, vagyis szaporítottuk a csőd megnyitásának eseteit, a melyeket pedig el akart kerülni a avaslat. Nem kivánom tovább igénybe venni szives türelmüket, csak méltóztassék még megengedni, hogy egy ma felhangzott, talán inkább ténybeli kijelentéssel, mint érvvel foglalkozzam, azzal a ténybeli kijelentéssel, hogy mi, a kik a javaslatot ellenezzük, szokott módon az osztrák és a német példára utalunk és minthogy ott sincs meg az intézmény, tehát nálunk sem kívánjuk, de minthogy Francziaországban, Olaszországban és Norvégiában megvan, azok az aggályok, a melyeket ez irányban kifejeztünk, alaptalanok. Engem sem a franczia, sem az olasz, sem a norvég példa nem tud meggyőzni érvelésem helytelenségéről a következő okból. Méltóz- tassék azonban megengedni, hogy mielőtt az okot előadnám, voltaképen érvelésem lényegét, a melyet nem idézett dr. Balog úr, elmondjam. Nekem az a nézetem, hogy akkor, mikor mi adósai vagyunk két országnak, a melynek hitelezői nem kénytelenek elszenvedni a csődön kívüli kényszeregyezség «előnyeit», akkor mi ilyen sötétbe ugrással nem próbálkozhatunk, mert nem tudjuk, hogy a rendes forgalomban az áraknak milyen felemelését fogja ez az előttük ismeretlen rizikó — nem ismeretlen intézmény, mert hisz ők is tisztában vannak vele, hogy mit jelent — előidézni. Áthárítják tehát egyes próbálkozó adósok kísérletének rizikóját az összes vevőkre. Igaz, hogy Francziaországnak is adósai vagyunk. De azt hiszem, hogy a tekintetben sem forog fenn kétség, hogy a franczia tőkének Magyarországon való elhelyezése 172