Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
65 oly vállalatokban van, épen nagy bankokban, a melyek leg- kevésbbé vannak a csődnyitás veszélyének kitéve. Olaszországról, Norvégiáról, Belgiumról talán felesleges megemlékeznünk, ellenben az osztrák és a német árúhitelezők épen azokban az üzletágakban dolgoznak, a hol a kérdés leginkább fog actualissá válni. De hogy épen a franczia példára való utalás nem egészen találó, méltóztassék megengedni, hogy egy esetet hozzak fel. Az Institut de Droit International foglalkozott a csődönkivüli kényszeregyezség és az angol csődjogi discharge territorialis vagy universalis jellegének kérdésével, azzal, hogy akár a discharge, akár a csődönkivüli kényszeregyezmény az illető belföldön legyen-e hatályos, vagy pedig kiterjedjen a külföldi hitelezőknek külföldön érvényesíthető követelésére is. A legkülönbözőbb felfogások merültek fel és akkor ebben a két kérdésben az Institut a következő két, egymással ellentmondó határozatot hozta. A kényszeregyezségi eljárásnak universalis hatályt kíván tulajdonítani, mert ez az intézmény ismeretes Francziaországban, mert ezzel az intézménynyel leszámoltak, és mert ennek rizikóját maguk is viselik, de a discharge-nél territorialis hatályt kívántak, holott lényegileg ugyanaz az intézmény, és a különbség csak az, hogy csődben menti fel az adóst és nem a csődön kívül, azonban szintén azon moralis előfeltételek mellett, a melyek fenforognak a mi javaslatunk szerint a csődönkivüli kényszeregyezmény intézményénél: a discharge intézményénél az angol ítéletnek már nem akartak franczia területen ilyen hatályt tulajdonítani. A kérdés megítélésénél tehát nem lehet egyenlő- síteni minden államot abból a szempontból, hogy milyen jelentőséggel bir az ott behozott kényszeregyezmény jog- intézménye. Még egy utolsó szempontról is lehet szó, és azt hiszem, talán elsősorban is lehet és kell, hogy szó legyen. Nem mindig az az egyezség a legjobb, a mely kvóta szerint legjobb percentet hoz. Én azt hiszem, hogy a forgalmi morálnak sokkal fontosabb szempontjai vannak, mint az, hogy valamelyik hitelező 50 vagy 40 %-ot kap e. Mikor 1893-ban 17 javaslat után egy általánosabb törvénynyel szabályozták 273
